"A Búcsúfénykép a Gellérthegyen nem analitikus, nem is csupán intellektuálisan gyakorlatias, nem csak "érzelmek zűrzavara", nem is keményre vasalt és klisézett igazságok sorozata -, sokkal, de sokkal több. Az Élet sajátos és személyes felfedezése, a megismerés legmagasabb szintjén kifejeződő múlt, jelen és jövő fényképeinek spirituális alkotása. Ilyen adottságai révén értéke mérhetetlen - értékeit megélni lehet -, de magyarázni csaknem lehetetlen: ily módon "mikóeszteres", és ily módon az Utószó egyben Előszó a folytatáshoz." (Prof. dr. Iván László)