A szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a női élet, a női nemi szerep, hogyan befolyásolja az élet alakulását, és hogyan formálhatja a munkaerőpiaci pozíciót. Mi az oka annak, hogy ma már a törvények és a szabályozások nem állnak a nők útjában, és még mindig csak a második nem vagyunk. A válságok időszakában élünk, amikor a jól fizető pozíciók csökkennek, és nő a munkanélküliek száma. Tehát a téma aktualitását adja, hogy a munkaerőpiac jelenleg is szűkül, és folyamatos átalakuláson, változáson megy keresztül. A munkaerőpiac területén a nők egy speciális helyzetben vannak, és nem csak a gyermekvállalás okán. Mivel ahogy már korábban említettem, a nők jelentősen háttérbe voltak szorítva a társadalmi élet területén, a társadalmak kialakítását a férfiak irányították, a maguk nézőpontja alapján. Így a férfiak jelenleg is egyértelműen előnyt élveznek a legtöbb társadalmi vonatkozásban, így a munkaerőpiac területén is. Mára természetesen az emancipáció hatására jelentősen csökkentek a nők hátrányai, minden területen. Azonban vannak olyan munkaerőpiaci jelenségek, amik egyértelműen a nemi különbségeknek köszönhetők. Számos olyan munkaterület van, ahol a nők száma még a mai napig jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké. Valamint vannak olyan munkaterületek, amelyeket tipikusan a nők töltenek be. Miért van az, hogy ezek a tipikusan „rózsaszín galléros munkák” jelentősen alacsonyabb presztízsűek? Hogyan vezethető vissza a női munkavállalás, a gyermekkori, leánykori oktatási rendszerre? Hiszen ma már a nők önként választják ezeket a kevésbé megbecsült munkahelyeket. A szocializáció során vannak tényezők azonban, amelyek jelentősen befolyásolják a későbbi továbbtanulási és munkaválasztási döntéseket. A kutatásom során 8 interjút készítettem 30 és 50 éve közötti, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli hölgyekkel. Az interjúk 3 idősíkra térnek ki: múlt, jelen, jövő, és 6 dimenzión keresztül vizsgál: gyermekkor, korábbi munkahelyek, jelenlegi családi állapot, a munkanélküliség, képzés, jövő.