A Borsodnádasdi Lemezgyár hatása a település lakosságára a 20. század első felében

Abstract

A szakdolgozat célja a Borsodnádasdi Lemezgyár társadalmi hatásának vizsgálata a település lakosságára a 20. század első felében. A kutatás középpontjában az ipari fejlődés és a gyár működése révén bekövetkező demográfiai, társadalomszerkezeti és életmódbeli változások állnak. A dolgozat széles típusú forrásbázisra épít, köztük korabeli statisztikákra, térképekre, visszaemlékezésekre és helytörténeti munkákra. A Lemezgyár a tradicionális agrárjellegű falu társadalmi szerkezetét átalakította, a gyár által betelepített munkaerő és a helyi parasztság közötti feszültségek révén új társadalmi viszonyokat teremtett. Kiemelten foglalkozik a „kétlaki” munkásság jelenségével, mely a paraszti gyökereit megtartó, de gyárban dolgozó réteget jelöli. A dolgozat bemutatja a gyártelep és a falurész közötti térbeli és társadalmi elkülönülést, a szociális intézményrendszer kialakulását, valamint a Rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság paternalista vállalatirányítását. A Lemezgyár nem csupán gazdasági, hanem identitásformáló tényezővé is vált, mely hosszú távon befolyásolta a helyi közösség életmódját, mentalitását és társadalmi mobilitását. Ezt a település elitjének csúcsán álló gyárigazgatók élettörténetének ismertetésével szándékozom bemutatni.