Magyarország alvízi helyzete miatt számos holtmeder és vizes élőhely színesíti hazánk arculatát, de ezek a már meglévő víztestek kitettek az antropogén szennyeződéseknek és zavarásoknak, valamint a természetes szukcessziós folyamatok változásainak. Kis kiterjedésű új vagy már régóta fennálló, antropogén tevékenységhez köthető vízterek működéseiről, és azok makroszkopikus gerinctelen faunájáról keveset tudunk (kubikgödrök, kerti tavak). Vizsgálatomban 13, már előzetesen felmért és hüllő kétéltű szempontból fontos élőhelyeket mintáztam, ahol makroszkopikus vízi gerinctelen taxonokból összesen 136 faj került identifikálásra. Coleoptera csoport 77 taxonnal képviseltette magát, ezt követi a Heteroptera csoport 19 és az Odonata és Gastropoda csoportok 11-11 fajszámmal. Két élőhely típust is összehasonlítottam, a természetes állapothoz közel álló holtmedreket. Amelyek közül a Rárós-2 mintavételi helyen tapasztaltam a legnagyobb a diverzitást, itt 46 taxon fordult elő. Még az antropogén élőhelyek esetében a Kubik-2 mintavételi hely volt a legfajgazdagabb 45 fajjal. Eredményeimet számos biotikus és abiotikus kísérő paraméterrel elemeztem.