Anyák, a mediális rendfenntartók
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Záródolgozatom fókuszában a kortárs és a klasszikus animációs filmek fogyasztása és megítélése áll. Az animációs film a modern kultúra meghatározó eleme, generációkon átívelő médium. Az animációs filmek nem csupán szórakoztatnak, hanem gyermekkori élményeink alapvető részét képezik, formálhatják a világról alkotott képünket. Ahogyan Molnár Edina fogalmaz: „A mese az, ami megalapozza a gyermek érzelmi, lelki, szociális fejlődését. Segíti gazdagítani a fantáziavilágát, segít abban, hogy merjen elrugaszkodni a valóságtól. […] Képes lesz a gyermek elválasztani egymástól a mesét és a valóságot, ugyanakkor képes magát beleélni a mesébe, át tudja élni a mese szereplőinek helyzetét.” (2019: 1). A mai Alfa (2010–2024) és Béta (2025–) generáció – akiket a Z generációhoz hasonlóan a digitális világ születésüktől formál – egy olyan, korábban soha nem látott mértékű vizuális ingermennyiségbe csöppentek bele, ahol a mozgóképes narratívák szinte korlátlanul elérhetőek. „Egyre kevesebb számban látják a mesekönyveket, hallják a könyv alapú mesék történeteit. Mindennapjaikat a mesék helyett inkább a rajzfilmek töltik ki.” (Uo.) Emellett egyelőre nehezen definiálhatóak az új generációk (Alfa és Béta) határai, de ahogyan Nagy Ádám – Marc McCrindle kutatásai nyomán – fogalmazott a Z generációt követő Alfákkal kapcsolatban: „az alfák nem ismerik az internet nélküli világot, nagy részük már nagyon fiatalon okos eszközöket használt, a Youtube és az Instagram nagyobb befolyással van rájuk, mint a televízió.” (Nagy, 2017: 54) Nagy amellett is érvel, hogy egy új generáció létezését valamiféle technikai változásnak köszönhető új társadalmi minőség kialakulásától lehet behatárolni (Uo.). Mára már az Alfa generációt követő, ún. Béta generációról is beszél a köznyelv, létezésük a mesterséges intelligenciához mint technológiai változáshoz köthető, melyről Fiala Borcsa a következőképpen fogalmaz: „Számukra a mesterséges intelligencia és az automatizálás a mindennapi élet elválaszthatatlan része lesz […]. A személyre szabott szolgáltatásokat és tárgyakat is magától értetődőnek fogják venni.” (2025) A Béta generációról és jövőjéről egyelőre csak spekulációkat olvashatunk, de az talán szemmel látható, hogy a mesterséges intelligenciával valóban egy új társadalmi minőség formálódik.