Az elmúlt években a szőlő fertőző tőkepusztulásáért (GTD) felelős kórokozók egyre nagyobb problémát jelentettek. A fitopatogén gombák jelentős minőségi és mennyiségi kárt okoznak az ültetvényekben és évről évre az addig egészséges tőkéken jelentkeznek a betegség tünetei. Legszembetűnőbb tünete a tigriscsíkos levél. A GTD az egyik legjelentősebb megbetegedése a szőlőnövényeknek. A kórokozók felszaporodásában részben a változó, egyre melegedő klíma is nagy szerepet játszik. Másrészt a reservoir hatás is számottevő problémát jelent, mivel számos növény hordozhatja, illetve megfelelő közeget teremthet a kórokozók felszaporodásának. Felméréseink során azt vizsgáltuk, hogy a szőlőültetvények egészségi állapotát mennyiben befolyásolják a közvetlen szomszédságukban lévő fás vegetációk. Egyrészt azok kiterjedését, másrészt állomány jellegét vettük figyelembe. Az eredményekből tisztán látszik, hogy 2022-ben az erdővel, illetve a jelentős fás szárú növényzettel körülvett szőlőültetvényekben a megbetegedés, azaz a tünetmegjelenés és az elhalt tőkék aránya látványosan magasabb, 16% körüli, mint azokon az ültetvényeken, ahol a körülöttük lévő vegetáció nem, vagy csak elenyésző mértékben tartalmazott fákat, itt 6% alatti ez az érték. Szakirodalmak sora foglalkozott különböző fákon előforduló gombás megbetegedésekkel, így kiderült, hogy sokuk azonos a szőlőnövényeket támadó kórokozókkal, azon belül a GTD-betegségkomplexum tagjaival. Emellett az Egri borvidék egyes ültetvényei körüli fafajokból vett minták táptalajon való kitenyésztésével is bizonyítottuk ezt az állítást. Mivel a meghatározott telepek közül olyan fajok kerültek ki, amik kivétel nélkül megbetegíthetik a szőlőt is. További felmérésekkel pontosabb képet lehetne kapni, a GTD szőlőn okozta problémái és az erdők természetes folyamatai közötti kapcsolatról és hogy mindezt hogyan lehetne gazdasági, illetve természetvédelmi oldalról is helyesen kezelni.