Diesel motoros hidraulika tápegység továbbfejlesztése vízszivattyúzáshoz

Abstract

Szakdolgozatom témájának egy családi vállalkozásban üzemeltettet tápegység továbbfejlesztését választottam. Azért esett a választás az említett eszközre, a gyártása óta eltelt 10 évben változott a vállalatunk szerkezete, és piaci pozíciónk is, amely által elengedhetetlenné vált a fejlődés. Üzemeltető- karbantartó szakirányú hallgatóként kézenfekvő megoldásnak tűnik a karbantartás feladatkörébe tartozó jobbítás jegyében vizsgálnom a tápegységet. Munkámat egy keretrendszer meghatározásával kezdtem, melyben összegeztem a lehetőségeimet, illetve hatáskörömet. Első vizsgálatom során arra az eredményre jutottam, hogy a fejlesztés fő célja az üzemeltetési költségek csökkentése, mindamellett, előnyös változás lenne, ha a karbantartási munkálatok száma, a rájuk fordított idő, illetve elvégzésükhöz szükséges operátori kompetencia igény csökkenne. A rendszer tüzetes átvizsgálása után arra az eredményre jutottam, hogy a legnagyobb javulást a veszteségek csökkentésével érhetem el, melynek lehetősége korlátozott költségvetési keretek között az erőforrásként alkalmazott diesel motor segédberendezéseinek módosításában rejlik. Ezen a ponton hamar körvonalazódott a karbantartási, üzemeltetési gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, hogy a legtöbb problémát hordozó alrendszer a motor hűtése. Egész pontosabban az ékszíj hajtású ventilátor, illetve annak egyéb kapcsolódó elemei, csapágyai. Méréssorozatok végrehajtása és adatfeldolgozás után meghatároztam a ventilátor által felhasznált tüzelőanyag közelítő mennyiségét, mely alapján erősen indokolt volt a rendszer kiiktatása. Ahhoz, hogy a hűtőventilátor eltávolítható legyen, a régi levegő-víz hőcserélőt is ki kell váltani, ami helyett egy folyadék-folyadék hőcserélő beépítését tekintettem legmegfelelőbbnek, mely szekunder közegét a munkagép által szállított talajvíz képezi. Mérési jegyzőkönyveim feldolgozásával, és számításokkal fő terv szerű módon meghatároztam az alkalmazandó hőcserélő főbb paramétereit, illetve előnyösnek tekintett kialakításait, amely fő terv alapján a szakdolgozatomtól független eszköztervezési és gyártási folyamatok elkészült a beépítendő hőcserélő. Becsléseken is alapuló számításaimat az elkészült berendezésen történő ellenőrző mérések eredményei alapján ellenőriztem, miszerint az eszköz megfelel. Karbantartás szempontjából a fejlesztés legfőbb eredménye, hogy a karbantartási idő előreláthatólag 13 százalékkal fog csökkenni az átépítés hatására.