Napjaink társadalma többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: egyrészt a fosszilis energiahordozók kimerüléséhez közeledve, milyen energiaforrással lesz kielégíthető az egyre inkább fokozódó energiaéhség, a másik, hogy a környezetszennyezést hogyan lehet csökkenteni. A választ a megújuló energiaforrások kiaknázásában találjuk, ugyanis ha nem is tudjuk teljesen kiváltani a fosszilis energiahordozók által képviselt energiamennyiséget, de jelentős mértékben csökkenthetjük az energiamixben lévő arányukat. A megújuló energiaforrások kiaknázásával csökkenthetjük a környezetre gyakorolt nyomást, ami nem csak az üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének csökkenését, hanem a központi energiaszolgáltatótól való függetlenedést is elősegíti. A megújuló energiaforrásokat hasznosító szigetüzemű rendszerek előnye, hogy azokon a potenciállal rendelkező helyeken is üzembe helyezhetők, ahol nincs központilag kiépített elektromos hálózat. Ez a tény számos olyan térség számára lehetőség, ahol az alapvető komfort elérése a cél. A szórt települések, tanyák vagy akár a lakott településektől távol eső házak esetében, ahol nincs vezetékes áram az ilyen energiaforrások jelentik az esélyt arra többek között, hogy a telekommunikációs eszközök használatával orvosi ellátást kérjenek vagy a nagy távolság miatt kommunikálni tudjanak a külvilággal. Romániában nem létezik megyei szintű energia-stratégia, így a jóval nagyobb fejlesztési régiókra találunk erre vonatkozó dokumentumokat. Így a székelyföldi megyék (Hargita, Maros és Kovászna) energia-stratégiája a Központi Fejlesztési Régió energia stratégiájából rekonstruálható. Ezen dokumentumokban utalást találunk arra vonatkozóan, hogy a fent említett régió nagy (megújuló) energetikai potenciállal rendelkezik. Ezek közül a hegyvidéki zónák jelentős szélenergia potenciáljára kerül a hangsúly, nevesítve azon hegységeket, ahol ez fellehető: Erdélyi-szigethegység, Fogarasi-havasok, Szebeni-havasok, valamint a mintaterületen fekvő Hargita és Görgényi-havasok. A fentiekben említett tények ismeretében fogalmazódik meg a kérdés, hogy Székelyföld hol és milyen/mekkora mértékben rendelkezik szélenergia potenciállal? Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk válaszolni, képet kell kapjunk a terület szélklímájának statisztikai szerkezetéről. Ezen képalkotás az első lépés egy terület szélpotenciáljának felmérése/meghatározása előtt, elő-szelekciót eszközölve a szélenergia hasznosítására alkalmas helyszínek leszűkítésével.

The hottest issues in present day societies – among others – include: how it is possible to meet increasing energy demand when fossil resources are running low? And how could we reduce environmental contamination? Answers to these questions can be found in utilizing renewable resources. Even though the amount of energy given by fossil resources cannot be replaced completely their ratio in energy production could be reduced significantly. Simultaneously, using renewable energy resources the load on the environment could be decreased as well not only in reducing the emission of green house gases but in becoming independent from central energy suppliers as well. Advantage of isolated systems utilizing renewable energy resources is that they can be installed in potential areas where no centrally established electricity network is present. This fact can be useful for areas where the provision of basic comfort is the goal. In the case of scattered villages, farmhouses or houses distant from built-up areas where electricity network is missing such resources give the chance for communication with the “World” to – for example – call a doctor using telecommunication devices requiring electricity. Since in Romania no energy strategy has been established at county level such documents are related to greater development regions. As a result the energy strategy of counties in Ținutul Secuiesc can be drawn from the energy strategy of the Central Development Region. These documents note that the above mentioned region possesses extensive (renewable) energy potentials. Emphasis is placed onto the wind energy potential of mountainous areas listing the mountains where such can be found: Transylvanian Mountains, Făgăras Mountains, Cindrel Mountains together with Harghita and Gurghiu Mountains located in the study area. Bearing in mind the above, it would be interesting to know the extent of wind energy potential in areas in Ținutul Secuiesc. For this the statistical structure of the wind climate of the area has to be known. A rough picture of this structure would be the first step for surveying/determining the wind energy potential of the area as locations suitable for wind energy utilization could be selected.