Földtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2268

Természettudományi Kar

Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)

Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács

D58

Doktori programok:

Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila)
A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József)
Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)

Böngészés

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 134)

Szabadon hozzáférhető
Integration of Remotely Sensed Data and Field Studies for Lithological and Structural Mapping of Orogenic Gold Occurrences in the Barramiya–Mueilha Sector, Central Eastern Desert, Egypt
Rady, Ali Shebl Ali Elshazly Rady; Csámer, Árpád; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Ásvány- és Földtani Tanszék
Throughout human life history, minerals in general and specifically gold have had a voluminous influence. Currently, gold demand remains strong. With the advent of new scientific technologies, tools, and datasets, exploration programs can maximize their efficiency in investigating various types of gold mineralizations and identifying associated co-products and by-products in both greenfields and brownfields. Therefore, this study integrates diverse remote sensing datasets (including optical sensors—multispectral and hyperspectral, active radar data such as Sentinel-1, and digital elevation models), machine learning algorithms (ANN, MLC, SVM, RF, and XGB), geophysical measurements (magnetic and radiometric), fieldwork, petrographic investigations (using a transmitted polarized light microscope), XRD, SEM-EDX, and geochemical analyses to provide a reliable lithological and hydrothermal alteration mapping of the studied terrain. Additionally, structural mapping, which is crucial for mineral deposits, was performed using lineament extraction, textural analysis, Circular Feature Transform (CFT), and Amplitude Contrast Transform (ACT). This revealed the main structural features within the study area and highlighted three phases of deformation (D1, D2, and D3). Regarding hydrothermal alteration zones, the study concluded that the area is significantly affected by iron- and hydroxyl-bearing alterations. Airborne gamma-ray data were also integrated to identify these alteration zones. Petrographic and XRD analyses of these alteration zones revealed a wide range of alterations, including carbonatization (calcite, dolomite, ankerite, and magnesite), ferrugination (hematite, goethite, and siderite), propylitization (chlorite and epidote), serpentinization (serpentine and talc), argillization (kaolinite and smectite), and phyllitization (muscovite and illite). SEM-EDX investigations revealed the presence of several ores, including scheelite, molybdenite, apatite, marcasite, hematite, magnetite, and gold. Notably, a remarkable consistency was observed among the results obtained from the integrated techniques across various levels. Thus, we strongly recommend this applied methodology for further implementation in arid terrains, as it provides significant assistance for exploration programs.
Szabadon hozzáférhető
Integrated Assessment of the Groundwater Resources of the Northwest Sahara Aquifer System: Case of the Oued Souf Valley
Barkat, Ayoub; Szabó, György; Bouaicha, Foued; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Since the early 1980s, various regions in northern Algeria's Sahara have been grappling with rising groundwater levels. Among these regions, the Oued Souf Valley has been particularly affected by this phenomenon due to a combination of natural and anthropogenic factors, which have exacerbated the north west Sahara aquifer system pollution. In this thesis, I employed a comprehensive methodology structured around hydrogeochemical analysis, the application of water quality indices for drinking, irrigation, and pollution detection, multivariate statistical analysis, and spatial analysis. This approach aimed to investigate the Northwest Sahara Aquifer System both qualitatively and quantitatively by identifying pollutants within the aquifer, ensuring water safety for consumption and use, and assessing the phreatic groundwater aquifer's condition. Consequently, in this dissertetion, an evaluation of the vertical drainage system performance and its impact on the phreatic groundwater level stabilization has been performed by mapping the water table of the phreatic groundwater level using geostatistical modelling using Ordinary kriging (OK) interpolation method, which has been applied to analyze the spatial and temporal structure of groundwater level fluctuation. Meanwhile, hierarchical cluster analysis (HCA) was applied for grouping the wells based on the groundwater fluctuations for 2008, 2009, 2014, 2016, 2018, and 2021. However, the vertical drainage system reflected a significant decline of groundwater from 2009 to 2018 due to the important drained volumes through it but another rising phenomenon might be threatening the region in the near future, and this is what was indicated in the 2021 groundwater level data. Cluster analysis has generated four groups based on their fluctuation means that are increasing from the first group to the fourth group ascendingly. The first cluster grouped the drains that have a shallow depth (average mean of 5.91 mbgl) and declined over the clusters. The clusters are spatially combined with significant separation of the fourth cluster which represents the deepest group (12.89 mbgl). Based on this research, several factors are influencing the stability of the phreatic groundwater level and even the performance of the drainage system, the most important of which is the overexploitation from deep groundwater reservoirs such as complex terminal and continental intercalary (in drinking and irrigation) and even the illegal use of the phreatic groundwater with important quantities for irrigation and illegal industries. On the other side, using complex hydrogeochemical and geostatistical methods on the collected phreatic groundwater samples, it was revealed that groundwater temperatures of the phreatic aquifer ranged between 25 and 31.40°C, potentially influencing quality through microbial proliferation and reduced gas solubility. The pH values fluctuated between 6.78 and 8.57. While most samples fell within the World Health Organization's (WHO) recommended limits, approximately 32% exhibited slightly acidic conditions. EC values extended from 3100 to 7500 µs/cm, surpassing the WHO's guidelines for potable water. Elevated EC suggests a high concentration of total dissolved solids, which similarly exceeded WHO standards in most samples. Turbidity levels exhibited substantial variation, compromising aesthetic quality and necessitating treatment prior to consumption. Some samples were identified as turbid or relatively turbid. The concentrations of Ca, Mg, Na, K, and Cl were predominantly high, frequently exceeding WHO's drinking water thresholds. Specific samples demonstrated varying compliance with these standards. Moreover, numerous samples surpassed WHO limits for NO3, NO2, and NH4, suggesting potential contamination from agricultural runoff, sewage, or industrial effluents. Concentrations of F, SO4, and PO4 exceeded WHO guidelines in certain samples, whereas sulfate levels were generally within acceptable limits. DO, COD, and BOD varied among samples, reflecting differing degrees of biodegradability and pollution. Fecal and total coliform levels were elevated in some samples, indicating significant contamination. Employing various indices such as the National Sanitation Foundation Water Quality Index, Groundwater Pollution Index, and Nitrate Pollution Index, the study revealed poor water quality, substantial groundwater pollution, and diverse levels of nitrate contamination. Furthermore, fourteen hydrochemical parameters were analyzed from phreatic groundwater samples to compute the water quality index for drinking suitability analysis. These parameters, evaluated against the WHO limits established in 2011, included Ca, Mg, Na, K, F, NO3, HCO3, Cl, turbidity, EC, TDS, SO4, PO4, and pH. Across all 28 samples obtained from the studied aquifer, the findings revealed that the majority of the samples were classified as having good water quality. Additionally, two samples were categorized as excellent, three as poor, two as very poor, and four as unfit for drinking water utilization. The assessment of twenty-eight groundwater samples from a phreatic aquifer for irrigation suitability used various indices. Of these, nineteen were excellent for irrigation, and nine were good, based on the percentage of sodium (% Na) values. All twenty-eight samples were rated excellent according to the Sodium Adsorption Ratio (SAR), suitable for most soil types. Regarding total hardness (TH), four samples were moderately hard, twenty-two were hard, and two were very hard. The Magnesium Hazard (MH) index showed eighteen samples as suitable for irrigation, while ten were unsuitable. The Permeability Index (PI) indicated that all twenty-eight samples were unsuitable for irrigation. However, other indices like Kelley's Ratio (KR), Exchangeable Sodium Percentage (ESP), Residual Sodium Carbonate (RSC), and Relative Bicarbonate Sodium Concentration (RBSC) classified all samples as suitable. According to the Ps index, all samples were rated as injurious to unsatisfactory. The Ka index revealed four samples with permissible quality and twenty-four with doubtful quality for irrigation. Finally, the K index results showed ten samples of excellent quality, eight of good quality, five of injurious quality, and five as unsuitable for irrigation. On the other hand, two distinct groups of groundwater samples were identified based on HCA. The first group included twenty-one wells, while the second group consisted of seven wells. The key distinguishing factors between these groups appeared to be the concentrations of Na, K, F, NO3, HCO3, Cl, and EC, which exhibited a notable increase from the first group to the second. Notably, the samples in the first group did not exceed WHO limits for F and NO3 concentrations, indicating lower vulnerability to NO3 and F contamination. These samples were concentrated primarily within the main municipality of El Oued. Conversely, the second group of samples exhibited higher vulnerability in terms of Na, K, F, NO3, HCO3, Cl, and EC. This area was situated on the outskirts of El Oued, Debila, and Guemar municipalities, near agricultural areas. This analysis provides valuable insights into the spatial distribution and variations in hydro-chemical properties across the study area, offering important information for groundwater resource management and monitoring, especially in relation to potential contamination sources and vulnerability. Furthermore, the applied spatial analysis identified and emphasized on the existence of three typical spatial patterns within the parameters under study. Through applied spatial analysis, it was observed that peri-urban and agricultural areas are characterized by elevated levels of EC, Na, K, Cl, HCO3, PO4, and DO. In contrast, higher concentrations of Ca, Mg, F, NO2, and NH4 were discovered predominantly in urban areas. Additionally, NO3, SO4, BOD, and COD exhibited high levels in both agricultural and urban regions. The hydro-chemical analysis of phreatic groundwater samples revealed several key findings: Major Ion Abundances: The major ion abundances in both generated groups of phreatic groundwater samples followed an order of Ca > Mg > Na+K and Cl > SO4 > HCO3+ CO3. The hydrochemical facies in the phreatic groundwater exhibited slight differences between the first and the second group. The first group was characterized by Ca-Mg-Cl-SO4 type and Ca-Cl type waters, while the second group included Ca-Mg-Cl-SO4, mixed Ca-Na-HCO3, and Cl type waters. The Chadha plot revealed that all the samples in both groups belonged to the reverse ion-exchange Ca-Mg-Cl/SO4 water type, indicating Ca-Mg-Cl type, Ca-Mg dominant Cl type, or Cl-dominant Ca-Mg type waters. Gibbs diagrams illustrated that the majority of the total samples from the phreatic aquifer were in the evaporation-crystallization dominance (salinization) field, suggesting a significant influence of evaporation-crystallization processes. However, two samples were in the rock-dominance weathering field. The chloro-alkaline indices revealed that some samples exhibited positive values, indicating the exchange of Na+ and K+ from the groundwater with Mg2+ and Ca2+ of the rocks (base-exchange reaction), while others had negative indices, indicating the opposite exchange. The normalized Na graphs suggested a slight tendency towards silicate weathering and evaporate dissolution, as well as a slight tendency towards silicate weathering and carbonate dissolution in the phreatic groundwater samples. The saturation indices indicated that Anhydrite, gypsum, Halite, and Sylvite were completely dissolving, while Fluorite was dissolving in all samples except one. Aragonite, Calcite, Dolomite, and Hydroxyapatite were found to be dissolving in some samples, while other samples were characterized by the precipitation of these minerals. Mineral stability diagrams revealed that all samples fell within the Ca-smectite stability field, with a concentration in the Kaolinite field, indicating the role of these minerals in the groundwater chemistry of the phreatic aquifer. Also, as a one of the major parts of this thesis, contamination levels and the spatial pattern identification, as well as human and environmental health risk assessments of the heavy metals in the phreatic groundwater aquifer of the Oued Souf Valley were investigated for the first time. The applied methodology comprised a combination of heavy-metal pollution indices, inverse distance weighting, and human health risk assessment through water ingestion on samples collected from fourteen monitoring wells. The contamination trend in the phreatic aquifer showed Al > B > Sr > Mn > Fe > Pb > Ni > Cr > Ba > Cu > Zn. Similarly, the enrichment trend was Al > B > Sr > Mn > Ni > Pb > Cr > Ba > Cu > Zn. Ecologically, most of the analyzed metals reflected a low potential ecological risk, except for two wells, S13 and S14, which represented a considerable and high ecological risk in terms of Pb. According to the applied grouping method, the samples in the first group indicated a lower risk of contamination in terms of heavy metals due to their lower concentration compared to the second group. This makes the area containing the second group’s samples more vulnerable in terms of heavy metals, which could affect urban, peri-urban, and even agricultural areas. All of the samples (100%) indicated the possibility of potential health risks in the case of children. While six samples showed that the non-cancer toxicity risk is considered low, the rest of the samples had high Hazard Index (HI) values, indicating the possibility of health risks occurring in the case of adults. The constructed vertical drainage system is acting as a supporter and accelerator of the pollution levels in the shallow groundwater aquifer. This is due to its contribution to the penetration of different pollutants into this aquifer system, depending on the residence time of the water, which appears to be long within the drainage system. In terms of deep aquifers, a comprehensive study has been conducted to assess the hydrogeochemical evolution of the deep groundwater aquifers such as the complex terminal groundwater aquifer in Oued souf valley for drinking and irrigation purposes. To achieve this, 49 groundwater samples from the complex terminal were examined and treated concurrently with multivariate statistical methods, geostatistical modeling and the WQI (water quality index). Focusing on the physico-chemical parameters, Q mode clustering analysis detected four major water groups, where the mineralization augmented from group 1 to group 4. The hydro-chemical type was the same, Ca-Mg-Cl-SO4 for all the groups. Calcite, dolomite, anhydrite, and gypsum would be the dominant reactions with the undersaturation of evaporates minerals, based on geochemical modeling, while the carbonate minerals are precipitating. Geostatistical analysis using ordinary Kriging demonstrated the exponential semi-variogram model fitted for EC, Ca, Mg, K, HCO3, Cl, and SO4. At the same time, the rational quadratic model was the best-fitted semi-variogram model for Na and NO3. EC, SO4, and NO3 have a strong spatial structure, while Ca, Na, K, and HCO3 have a moderate spatial structure. Moreover, there was a weak spatial structure for Mg and Cl. The WQI shows that CT (complex terminal groundwater aquifers) in many of the wells have poor to very poor water quality (55.10%), with only a small fraction exhibiting good quality. Only two samples were deemed unfit for drinking and their quality for irrigation fluctuates from good to moderate quality although its high mineralization. Furthermore, temporal changes in a complex terminal groundwater aquifer have been analyzed, particularly focusing on various water quality parameters such as pH, Electrical Conductivity (EC), total hardness, turbidity, and the concentrations of different ions and elements. The analysis reveals fluctuations in pH values with potential seasonal patterns, as well as outliers that may result from factors like contamination events or measurement errors. EC values indicate variations and frequent exceedance of WHO limits for drinking and irrigation purposes. Total hardness remains consistently high, while turbidity stays within WHO limits. Concentrations of Ca, Mg, Na, K, Fe, NH4, Cl, SO4, HCO3, NO2, PO4, and NO3 vary over the studied years, with some exceeding WHO limits. These variations may be linked to geological factors and potential communication with shallow aquifers. The comprehensive hydrogeochemical analysis of groundwater samples from the continental intercalary aquifer revealed several key findings. The temperature and pH generally met the 2011 World Health Organization (WHO) standards for drinking water, but elevated EC, TDS, and turbidity levels indicated brackish water with mineralization. Major cations (Ca, Mg, Na, and K) and anions (Cl, SO4, and HCO3) exceeded WHO standards, while NO3 levels were within acceptable limits. PO4 levels surpassed WHO thresholds in all samples, and some samples exhibited elevated NH4 levels. CI-1 showed elevated Fe levels exceeding WHO standards. Different major ion abundance orders indicated varying water types in the samples. Groundwater chemistry suggested the dissolution of calcite and ion exchange of Ca and Mg for Na and K. Saturation indices indicated mineral dissolution and precipitation. The water quality index classified all three samples as having "good" water quality for potable use, but irrigation suitability varied, with some samples being suitable and others doubtful or unsuitable. Nitrate levels remained below WHO standards, indicating a lack of nitrate pollution. CI-1 exhibited a higher degree of pollution compared to CI-2 and CI-3 based on the groundwater pollution index. Overall, the study provides insights into the hydrogeochemical dynamics and suitability of continental intercalary groundwater for various uses, highlighting variations in water quality and potential challenges for potable and irrigation purposes. The analysis of the temporal changes in the complex terminal groundwater quality over the years presents several noteworthy trends. The pH levels have remained relatively stable, indicating slightly alkaline water, with an uptick in variability in the last two years. EC has been on a decline, pointing towards a reduction in water mineralization, with the initial years showing greater extremes. Turbidity has decreased, suggesting the water is becoming clearer, a trend that is supported by the decline in total dissolved solids. Cl and Na concentrations have dropped, although Na levels exhibit considerable annual fluctuations. A worrying trend is observed with K and NO3 levels, both of which have spiked in 2020, hinting at potential contamination issues. The rise in NO3 could be linked to agricultural runoff or interaction with shallower aquifers. NH4 levels are generally low but rose in 2020, potentially indicating organic pollution. PO4 concentrations have been consistently low, which helps in preventing eutrophication. Ca shows a decreasing trend with considerable year-to-year variation, while Mg levels have been relatively stable with a marginal downward trend. NO2 levels have been inconsistent, raising concerns about nitrogen compound contamination. SO4 levels have varied, with a peak in 2017, reflecting changing geochemical processes. HCO3 concentrations are low and on a downward trajectory, which could impact the water's buffering capacity. Lastly, Fe concentration has generally decreased, except for a significant outlier in 2019. These findings collectively suggest that while some aspects of water quality are improving, there are emerging concerns, particularly related to potential contamination from agricultural and organic sources. On the other hand, the analysis of the continental intercalary aquifer's hydrochemistry from 2012-2021 reveals fluctuations in pH and consistently high TH, indicating poor water quality for consumption. EC and turbidity levels often exceeded WHO standards. Variability was observed in Ca and Mg levels, with Mg exceeding WHO limits in most years. Data gaps limited the analysis of Na, K, and Fe. Cl and SO4 concentrations were consistently above drinking water standards, while NO3 remained within safe levels. PO4 levels varied, occasionally surpassing safe limits. The present dissertation discusses highly important results obtained from the analysis conducted on several horizons of the aquifer system in the Oued Souf Valley, which represents a part of the Northwest Sahara Aquifer System. The results obtained and discussed throughout this dissertation can contribute to drawing attention and increasing the awareness of water experts, both locally and globally, about the consequences of inadequate water management and the negligence in implementing integrated water resource management, especially in arid regions with substantial groundwater resources such as the Oued Souf Valley. While this thesis provides significant insights into groundwater resources in arid regions, it is important to acknowledge several limitations. The number of samples collected for hydrogeochemical analysis of the Phreatic, Complex terminal, and Continental Intercalary groundwater aquifers was insufficient to study the temporal changes in their quality. This necessitates continuous analysis of these aquifers in the future. A larger sample size is required to understand and confirm the origins of mineralization and pollutants (physicochemical, bacteriological, and heavy metals), which will be achieved by employing additional methods not utilized in this research. As a further step for future research, extensive investigations must be conducted on the three groundwater aquifers to more thoroughly assess their quality, with a focus on the phreatic groundwater aquifer, including its vertical drainage system. Additionally, the introduction of new and modern techniques such as deep and machine learning techniques (Support Vector Machines (SVMs), Gradient Boosting Machine, and M5 and M5-cubist Convolutional Neural Networks) will be essential. These will be used alongside several modified DRASTIC methods to estimate pollution levels and identify areas most vulnerable to pollution. An assessment of soil contamination resulting from rising phreatic groundwater levels will represent a completely novel research axis for my future work.
Szabadon hozzáférhető
A KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁSHOZ KÖTŐDŐ SZABÁLYSZEGÉSEK TERÜLETI ASPEKTUSAI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Harman, Enikő Krisztina; Radics, Zsolt; Harman, Enikő Krisztina; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az értekezés a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kormányhivatalainak Közlekedési Hatóságai (továbbiakban Megyei Közlekedési Hatóság) által az illetékességi területen végzett közúti és telephelyi ellenőrzéseket, illetve ezek során megállapított szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságok területi sajátosságait helyezi fókuszába. A kutatás két célcsoportra terjed ki: a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és külföldi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői (továbbiakban külföldi honosságúak), valamint magyar hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői, akik díj ellenében végzett árutovábbítást (fuvarozást) és/vagy sajátszámlás közúti áruszállítást, mint tevékenységet végeznek. A dolgozat szerkezete három fő részre tagolódik: az első rész a módszerek és az elméleti keret ismertetése, ezt követi a Megyei Közlekedési Hatóságok ellenőrzéseinek és azok eredményeinek vizsgálata, az utolsó részben pedig a kutatás eredményeinek bemutatására kerül sor. A tanulmányban négy kérdés az ellenőrzéseket befolyásoló adottságokra és hatásokra (határmenti fekvés, úthálózat, COVID-19 járvány, ellenőrzési stratégia) irányulnak, ezekből három külső, egy pedig belső tényező. Két kérdés pedig az ellenőrzés közigazgatási folyamatának logikáját követve először a főbb ellenőrzési pontokra fókuszál, végül pedig a honosságra és a szabályszegéstípusokra. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az Észak-Alföldi régióban a megyék földrajzi fekvései tükröződtek a Megyei Közlekedési Hatóságok külföldi honosságúakra vonatkozó ellenőrzések számaiban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megyétől elkülönülő jellegzetességeket mutat, mind az ellenőrzöttek honosságbeli összetételében és a közigazgatási bírságok számában és diverzifikációjában. A határmenti fekvésből is adódóan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a külföldi honosságok ellenőrzési számai a COVID-19 pandémia első évében nagy csökkenést mutattak. A két megye közötti visszaesés mértékét legfőbbképpen az ellenőrzési stratégiák határozták meg. Az ellenőrzések és a meghiányolások száma nem volt arányos a megyéken belüli közúthálózat hosszával és a főbb ellenőrzési pontok többsége az ipari területek közelében vannak. A feltárt, az áruszállítók és fuvarozók által elkövetett, közigazgatási bírsággal szankcionált szabályszegéstípusok elemzése rámutatott arra, hogy korreláció van a szabályszegéstípusok és a honossági klaszterek, valamint a klasztereken belüli honosságok között. Nem kizárólagosan csak az áruszállítók és fuvarozók, valamint az ellenőrzés közigazgatási folyamatában résztvevők számára tartalmaz információkat a disszertáció, hanem a gyakorlatorientált megközelítése miatt számos hasznosíthatósági eleme van a döntéshozók, jogalkotók és a közlekedéstervezők részére is. A tanulmány eredményei összekapcsolhatók a prediktív analitikával is, ezáltal növelve a bűnözésföldrajzi alkalmazhatóságát. A kutatás eredményeinek köszönhetően megállapítható, hogy a közlekedésföldrajz vizsgálati területe is tágabb értelmezést nyert.
Szabadon hozzáférhető
Assessment of Economic Vulnerability in Tourism Areas: A Comparative Case Study of Erhai Lake Area (China) and Balaton Lake Area (Hungary)
Li, Tianyi; Bujdosó, Zoltán; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar
This study addresses the contrasting issues of vulnerability and sustainable development within tourism economies. Recognizing that heightened vulnerability can lead to tourism crises and disrupt sustainability, I delve into the vulnerabilities in the sensitive tourism sector, considering both internal instabilities and external disruptions. My examination is based on two lake regions, Erhai Lake in China and Lake Balaton in Hungary, and I adopt various analytical methods, including set pair analysis, entropy method, and comparative case study. The dissertation begins by discussing the background, significance, and existing research on vulnerability. This lays the groundwork for an assessment of the balance of industrial structure in both regions, thereby providing an objective view of the tourism landscape. The study then explores the driving factors of vulnerability within the internal tourism economy system and the external regional composite system. Through the lenses of sensitivity and resilience, an evaluation index for tourism economy vulnerability is established. Drawing on this evaluative index, the dissertation studies Erhai Lake and Lake Balaton, using a decade's worth of data to assess their tourism economy vulnerabilities. This process allows for an examination of the temporal and spatial variations in these vulnerabilities and the identification of the key hurdles in reducing them. The study concludes by suggesting sustainable development strategies for each region based on the principles of sustainable tourism. The strategies include acknowledging and addressing vulnerability issues, improving the tourism industry system, responsibly developing tourism resources, and ameliorating the tourism development environment. The research finds that Erhai Lake region's fast-paced growth calls for economic diversification and enhancement of export capabilities. On the contrary, Lake Balaton region should focus on further industrial diversification and the stabilization of its economic and consumption growth. Both regions can benefit from sharing experiences and strategies. In essence, sustainable development in these regions hinges on striking a balance between resources, population, environment, and cultural preservation, which will bolster their resilience and ensure equitable sharing of growth benefits.
Szabadon hozzáférhető
A népességeloszlás és a közösségi közlekedés kapcsolata - különös tekintettel Debrecen belső szuburbanizációjára 1980-2020 között
Hegedűs, László Dávid; Pénzes, János; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar
A munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.
Szabadon hozzáférhető
Bihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusai
Czuczor, Krisztina; Radics, Zsolt; Kállai, Krisztina; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Jelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.
Korlátozottan hozzáférhető
Impacts of climate change on water resources in the Upper Blue Nile Basin, Ethiopia
Chakilu, Gashaw Gismu; Szegedi, Sándor; Túri, Zoltán; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Meteorológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Climate change is unquestionably a very important challenge facing the world in the 21st century due to its extensive impacts on the environment and socioeconomic situations of the global community. This study was conducted to evaluate the change in climate and its impact on water resources in the upper Blue Nile basin, Ethiopia. Climate data were projected by six Global Climate Models (GCMs) in the Coupled Model Intercomparison Project (CMIP5). Changes in temperature and rainfall and their impacts on PET, seasonal aridity, and stream flow of watersheds including the extreme flow events were evaluated by classifying the entire data into four categories. The data range consisting 1971–2000, was taken as a baseline, whereas the data ranges 2011–2040 (Period 1), 2041–2070 (Period 2), and 2071–2100 (Period 3) were considered as the targeted change study periods. Based on the assessment result, it was found that both the maximum temperature and minimum temperature are expected to increase in the region over the 21st century, with the highest increase in Period 3; whereas the change in rainfall showed seasonal fluctuation. The loss of water by PET is anticipated to increase due to the increase in temperature; consequently, it is also found that seasonal aridity is likely to increase prominently in the dry season. The future stream flow nature of watersheds is likely to be affected by climate change, with an increase in rainy/summer and post-summer seasons, and a decrease in dry season. It is also discovered that the low flows of watersheds are anticipated to exhibit a consistent decline throughout the 21st century, whereas, the high flow events are expected to increase across all watersheds.
Szabadon hozzáférhető
Felszínborítás változások hatása a talajok egyes tulajdonságaira alföldi mintaterületeken
Botos, Ágnes; Novák, Tibor József; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Doktori értekezésemben különböző megváltozott felszínborítású, társadalmi igénybevétel tekintetében mérséklődő hatásnak kitett (művelésből kivont, korábban szántóként hasznosított területek) intenzív-extenzív irányú változások hatásait vizsgáltam a talajban zajló folyamatokra vonatkozóan. A kutatásom célja a megváltozott felszínborítású, regenerálódó, felhagyott halmokról, és a közvetlen környezetükben elterülő szántókról, valamint a folyamatosan gyeppel borított halmokról származó talajminták összehasonlítása, továbbá a fásított területek talajának vizsgálata volt, összevetve a továbbra is szántó felszínborítású területek talajával. Így az eltérő felszínborítási viszonyok hatását tudtam tanulmányozni a legfontosabb talajjellemzőkre vonatkozóan. Az egyik vizsgálat során öt év (2014-2018) vizsgálati eredményeinek feldolgozása történt meg, 9 tiszántúli kunhalom (melyből kettő kontroll területként szolgált) felszínére vonatkozóan, ahol a közelmúltban szántóból gyepterületté változott a felszínborítás: Révhalom, Lapos-halom, Boda-halom, Hegyes-halom, Tök-halom, Vajda-halom a Hortobágyról, a Kéthalom a Dél-Hajdúságról, a Porosállás-halom pedig a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkról került kiválasztásra. A másik vizsgálat során két egymást követő évben (2017-2018) a CORINE LCC adatbázis alapján előzetesen leválogatott mintaterületeken a korábban gyep, vagy szántó hasznosítást követő erdőtelepítések (2000-2012 között) talajának változásainak nyomon követése történt meg. A helyszínek a Dél-Nyírség, Közép-Nyírség kistájakhoz tartoznak, a vizsgált erdőterületek összetétele pedig javarészt jellemzően nyár, illetve akác fajok. The present PhD thesis focuses on compare soil samples obtained from regenerating abandoned mounds, surrounding croplands, and fully grass-covered mounds, as well as to investigate the soil properties of afforested areas, in comparison with agricultural fields. By doing so, I was able to examine the impact of different land cover conditions on the predetermined surveyed soil characteristics. In the first survey, I completed the interpretation of 5-years of results (2014-2018) for the surface of 9 mounds in Tiszántúl (two of which served as control), where the land cover was recently changed from cropland to grassland. Révmound, Lapos-mound, Boda-mound, Hegyes-mound, Tök-mound, Vajda-mound are selected from the Hortobágy area, Kétmound is located on the South Hajdúság region, and Porosállás-mound is from the Tiszafüred-Kunhegyesi plain. In the second survey, the monitoring of soil changes in previously selected sample areas (based on the CORINE LCC database) for 2 successive years (2017-2018) in forested areas used to be utilized as grassland or cropland. The locations belong to the Dél-Nyírség and Közép-Nyírség microregions, and the composition of the examined forest areas predominantly consists of species such as poplar and acacia.
Szabadon hozzáférhető
Using Machine Learning Techniques to Solve Digital Soil Mapping Issues: Spatial Extrapolation and Joint Spatial Modelling of Soil Properties
HATEFFARD, FATEMEH; Novák, Tibor József; Szatmári , Gábor; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar
This is the booklet of my dissertation.
Szabadon hozzáférhető
Using Machine Learning Techniques to Solve Digital Soil Mapping Issues: Spatial Extrapolation and Joint Spatial Modelling of Soil Properties
Hateffard, Fatemeh; Novák, Tibor József; Szatmári, Gábor; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar
In this study, I investigated the use of digital soil mapping (DSM) techniques for predicting and mapping soil properties. I reviewed two major challenges in DSM: limited observations in many parts of the world and the complexity of soil systems. To address the first challenge, I explored the extrapolation of soil properties from areas with observations to those without, based on similarities in soil-forming factors. For the second challenge, I combined multivariate geostatistics with machine learning (ML) algorithms to model the spatial interdependence of soil variables. The study included three case studies: comparing ML models for small-scale soil mapping, extrapolating ML models to different areas, and mapping salt-affected soils in Hungary using ensemble ML and multivariate geostatistics. The results showed the effectiveness of RF as the best ML model in the first case study, limitations in extrapolation due to soil-landscape complexity in the second case study, and the efficiency of ensemble ML with high-resolution mapping in the third case study. The study highlights the importance of considering scorpan factors and limitations of ML algorithms when applying DSM techniques for soil property predictions.
Szabadon hozzáférhető
Supervised machine learning for gully mapping and modeling using low-cost, high-resolution sensors and open-source geospatial data in a semi-arid environment
Phinzi, Kwanele; Szabó , Szilárd; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
The United Nations (UN) has issued a global appeal to address the challenges associated with land degradation (Goal No. 15), promote sustainable agriculture, and reduce food insecurity (Goal No. 02). The occurrence of gullies significantly contributes to land degradation, which hampers sustainable agriculture, leading to food insecurity. Therefore, it is crucial to understand the spatial distribution of gullies and their related factors in order to achieve the UN's sustainable development goals. Although machine learning (ML) has been successfully applied to gully erosion, there is still considerable untapped potential for further advancement and exploration in this field. Currently, it remains unclear which combination of factors, such as resampling techniques (bootstrapping or k-fold cross-validation), seasons (wet or dry), class numbers (binary or multiclass), and algorithms, yield the highest accuracy, particularly when utilizing low-cost, high-resolution sensors like SPOT-7 and PlanetScope, which have not been extensively researched from the perspective of gully erosion. Additionally, there is a lack of knowledge regarding how varying feature set sizes affect the performance of different algorithms in gully susceptibility modeling. This dissertation addresses these research gaps by employing various ML techniques leveraging low-cost, high-resolution sensors and open-source geospatial data. Multiple accuracy metrics and statistical tests were employed to assess the potential utility of SPOT-7 and PlanetScope images, model gully susceptibility, evaluate ML performance and gain insights into factors influencing accurate gully identification. Results revealed that all SPOT-7 multispectral bands could differentiate gullies, with the near-infrared (NIR) band being the most effective. Moreover, a multiclass approach confirmed models' significance (p < 0.05) in gully identification for each combination of bands and study sites. Regarding PlanetScope imagery, gullies exhibited significantly different (p < 0.001) spectral profiles compared to other land cover classes, both in wet and dry seasons, and NIR was the most influential band. Support Vector Machines (SVM) applied to PlanetScope data demonstrated the best performance with k-fold cross-validation, particularly during the wet season. The classification of gullies was strongly influenced by their characteristics, and the applied algorithms showed the highest efficiency in areas where gullies were deep and exhibited a dendritic pattern. Concerning gully susceptibility modeling, SVM outperformed other algorithms across all overall accuracy metrics, with a relatively short computation time (<1 minute). On the other hand, ensemble-based algorithms, mainly random forest (RF), required a larger set of predictors to achieve maximum accuracy and took several minutes of computation (approximately 15 minutes). Artificial neural networks (ANN) were also sensitive to the number of input features, but unlike RF, their accuracy and computation time consistently decreased with larger feature sets. These techniques can potentially be applied in various regions of the country to support targeted gully rehabilitation and soil management efforts. However, these techniques, particularly satellite image-based gully extraction, are subject to certain limitations and can only be employed in arid or semi-arid regions where gullies are not obscured by dense vegetation, as vegetation obstructs accurate gully extraction. Despite this limitation, this approach offers a solution to the scarcity of laser-scanned data, especially in the study region, by providing improved accuracy and broader application possibilities.
Szabadon hozzáférhető
Gépi és mély tanulási eljárások alkalmazása a városi környezet vizsgálatában, nagyfelbontású és különböző dimenziójú távérzékelt adatok alapján
Abriha, Dávid; Szabó, Szilárd; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Munkám során a célom elsőként különböző tetőfedő anyagok osztályozhatóságának a vizsgálata volt, eltérő körülmények között. Egy kiválasztott mintaterületen a három leggyakrabban előforduló tetőfedő típust vontam be az osztályozásba, melyet WorldView-2 műholdfelvétel alapján végeztem el. Következő lépésként megvizsgáltam, hogy az osztályozások során a területi autokorreláció milyen hatást gyakorol a modellek pontosságára. A kutatásom során szintén célom volt megvizsgálni, hogy a relatívan olcsón előállítható vagy beszerezhető felvételeken végzett, modern, mély konvolúciós neurális hálózatokon alapuló objektum detektálás milyen pontossággal alkalmazható épületek kinyerésére.
Szabadon hozzáférhető
A bulgáriai Lom-süllyedékék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek izotóphidrológiai vizsgálata, paleoklimatológiai értelmezése
Túri, Marianna; Palcsu, László; Rózsa, Péter; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Ásvány- és Földtani Tanszék
Kutatásom során felszín alatti vizek paleoklimatológiai vizsgálatával foglalkoztam: víztartózkodási időt meghatározó módszerekkel és a vízben oldott nemesgáz-koncentrációk hőmérsékletfüggésén alapuló módszerével két mintaterületen rekonstruáltam a múltbéli hőmérsékleti körülményeket. Célom a bulgáriai Lom-süllyedék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek nemesgázok és környezeti izotópok (3H, 14C, 13C, 18O, 2H) vizsgálata alapján a víztartók izotóphidrológiai jellemzése és paleohőmérsékleti rekonstrukciója volt. Értekezésemben a felszín alatti víz tartózkodási idejének koreloszlását vizsgáltam trícium, radiokarbon és terrigén eredetű hélium-4 segítségével, valamint a beszivárgás körülményeit, főként a beszivárgás idején uralkodó átlaghőmérsékletet tanulmányoztam nemesgáz-hőmérsékletek alapján. Megvizsgáltam a felállított késő pleisztocén-holocén hőmérsékleti viszonyok mennyire illeszkednek kontinentális szinten az eddigi tanulmányok téziseihez Európában és Afrikában, illetve stabilizotóp-vizsgálatok segítségével egészítettem ki az eddigi nemesgáz-hőmérsékletekkel felállított késő pleisztocén-holocén környezeti rekonstrukciót.
Szabadon hozzáférhető
A fürdőgyógyászati ellátások területi összefüggéseinek vizsgálata a mozgásszervi betegek körében Magyarországon
Hojcska, Ágnes Erzsébet; Bujdosó, Zoltán; Szabó, Zoltán; Hojcska, Ágnes Erzsébet; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományok Doktori Iskola
Doktori értekezésemben a társadalomföldrajz, az egészségtudomány és az egészségturizmus tudományterületeinek interdiszciplináris összekapcsolódásán keresztül közelítem meg a hazai fürdőgyógyászati ellátás területi összefüggéseinek kérdéskörét. A kutatás fő célja a mozgásszervi betegek egyenlőbb (optimálisabb) fürdőgyógyászati ellátásának elősegítése és a NUTS3 területek fürdőgyógyászati szolgáltatásfejlesztési irányainak meghatározása volt. A kutatási cél elérése érdekében, a vizsgálat szekunder részében a hazai természetes gyógytényezők, a fürdőgyógyászati intézmények, a mozgásszervi betegségek, és a fürdőgyógykezelés-igénybevétel területi különbségeinek feltárását valósítottam meg a területi polarizáltság és koncentráltság mérőszámainak alkalmazásával. A primer kutatási részben pedig a hazai mozgásszervi betegek jövőbeni fürdőszolgáltatás-igénybevételét befolyásoló tényezők kerültek meghatározásra. A kutatási eredményekből és következtetéseiből összességében megállapítottam, hogy a fürdőgyógyászati ellátások területi egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez és a fürdővárosok fürdőgyógyászati szolgáltatásfejlesztési irányainak meghatározásához egyaránt szükséges a gyógyturisztikai eszközök területi különbségeinek, valamint a mozgásszervi betegek jövőbeni (COVID-19 utáni) kezelésigénybevételi szándékának ismerete. Az eredmények gyakorlati alkalmazásán keresztül pedig, azok elősegíthetik a hazai egészségturizmus innovációját, valamint hozzájárulhatnak a mozgásszervi betegellátás optimálisabb és célorientáltabb megvalósításán keresztül az egyének egészségi állapotának javításához. In my doctoral dissertation, I approach the issue of the spatial context of domestic medicinal water treatment services through the interdisciplinary connection of human geography, health science and health tourism. The main aim of the research is to promote a more equal (more optimal) provision of medicinal water treatment services for patients with musculoskeletal disorders and to identify directions for medicinal water treatment service development in NUTS3 regions. I explored the spatial differences in the domestic natural treatment factors, medicinal water facilities, musculoskeletal diseases and medicinal water treatment utilization using measures of spatial polarization and concentration. In the primary research part, the factors influencing the future utilization of medicinal water treatment services by domestic patients with musculoskeletal disorders were identified. To achieve the research objective, in the secondary research part of the study, I explored the spatial differences in the domestic natural treatment factors, medicinal water facilities, musculoskeletal diseases and medicinal water treatment utilization using measures of spatial polarization and concentration. In the primary research part, the factors influencing the future utilization of medicinal water treatment services by domestic patients with musculoskeletal disorders were identified. Overall, the results and conclusions of the research suggest that in order to reduce the spatial inequalities in medicinal water treatment services and to determine the service development directions for medicinal water treatment services in spa towns, it is necessary to know both the spatial differences in medicinal tourism facilities and the future (post COVID-19) treatment utilization of musculoskeletal patients. Through practical application, results can promote innovation in the health tourism of Hungary and contribute to improving the health status of individuals through a more optimal and target-oriented delivery of musculoskeletal patient care.
Szabadon hozzáférhető
A közfoglalkoztatás hatásosságának területi differenciáltsága Magyarország periférikus térségeiben
Kóti, Tibor; Teperics, Károly; Földtudományok Doktori Iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
A doktori értekezés a közfoglalkoztatás hatásosságának területi mérési lehetőségeit veszi górcső alá. A vizsgálat során indexált detranzitivitás mögött húzódó endogén és exogén faktorok elemzésével feltárta a közfoglalkoztatottak primer munkarő-piaci integrációjának főbb akadályozó tényezőit.
Szabadon hozzáférhető
A klímaváltozással kapcsolatos globális és nemzeti szintű szabályozás jellegzetességeinek vizsgálata, valamint a hazai települési szintű asszociációk és klímaaggodalmak jellemzőinek feltárása
Kiss, Emőke; Fazekas, István; Kiss, Emőke; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
A klímaváltozással kapcsolatos globális és nemzeti szintű szabályozás jellegzetességeinek vizsgálata, valamint a hazai települési szintű asszociációk és klímaaggodalmak jellemzőinek feltárása. Analysing the global and national climate change regulation and exploring the characteristics of associations and climate concerns at the municipal level in Hungary.
Szabadon hozzáférhető
Ártéri formakincs LiDAR alapú elemzése
Csatáriné Szabó, Zsuzsanna; Szabó, Szilárd; Szabó, Zsuzsanna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajz és Geoinformatikai Tanszék
A doktori kutatásomban célul tűztem ki, hogy az ártér formakincsét, hidromorfológiai sajátságait új megközelítésből, lézer alapú távérzékelés segítségével vizsgáljam és térképezzem fel. Vizsgálataimat egy Tisza menti ártéren végeztem. A LiDAR alapú adatállomány (pontfelhő és DTM) segítségével először is vizuális interpretációval feltérképeztem az ártérre jellemző formaelemeket. Majd vizsgáltam a felszín- és vízborítási sajátságokat más távérzékelt adatokat is bevonva a vizsgálatba. Ezt követően eltérő zajszűrő, talajpontosztályozó, illetve interpolációs eljárásokat és eltérő felbontást használva kerestem az ártér felszínét legpontosabban visszatükröző DTM-et. Az ártéri formák azonosítására automatikus képosztályozást is végeztem. Végül vizsgáltam a sarlólapos és övzátony formaelemek nehézfém akkumulációs mintázatát.
Szabadon hozzáférhető
A városrehabilitáció társadalomföldrajzi hatásai Debrecen történelmi belvárosában a rendszerváltozástól a 2020-as évek elejéig
Kecskés, Tibor Ferenc; Kozma, Gábor; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Véleményem szerint Debrecen városa az elmúlt három évtizedben olyan átalakuláson (fejlődésen) ment keresztül, amely hosszú időre befolyásolja a város arculatát, fejlődésének irányát. A történelmi belváros rehabilitációja során a helyi önkormányzat igen nagy figyelmet fordított olyan közterek/sétálóutcák kialakítására, amelyek a gépkocsiforgalom kitiltása révén lehetőséget biztosítanak különböző rendezvények megtartására és végső soron újra élővé teszik az adott városrészt. Debrecenben a városrehabilitációhoz is kapcsolódó építkezések (a szemmel is látható morfológiai változások mellett) bizonyos funkciók (pénzügyi- kereskedelmi-funkció vagy éppen rekreációs szerep stb.) erősödésével, némely funkció (bizonyos területeken lakófunkció) gyengülésével jártak. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban Debrecen történelmi belvárosában nagyszámú rehabilitációs projekt valósult meg, úgy gondolom, hogy Debrecen belvárosának átalakítása (az egyes belvárosi részek rehabilitációja) még nem fejeződött be, illetve bizonyos területeken a fejlesztésekre a jövőben is szükség lesz! In my opinion Debrecen has undergone a transformation (development) in the last three decades that will influence the image of the city and the direction of its development for a long time. In the course of the regeneration of the historic city centre, the local government paid great attention to create public spaces and pedestrian malls. Keeping cars out of the streets allows various events to be organized and ultimately to the renewal of the given district. Construction works related to urban regeneration in Debrecen (besides the visible morphological changes) invigorated certain functions (financial, commercial, recreational), while lessened others (residential functions). Although numerous regeneration projects have been implemented in the historic city centre of Debrecen I think that the transformation of the city centre of Debrecen (the renewal of certain parts of the city centre) is not completed yet, and in certain areas further developments are needed in the future.
Szabadon hozzáférhető
A pormegkötődés mennyiségi és térbeli eloszlásának becslése városi fák levelein Debrecenben
Molnár, Vanda Éva; Szabó, Szilárd; Kundrát-Simon, Edina; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Értekezésemben a városi fák levelein megkötődött por mennyiségét becsültem meg Debrecen egészére nézve. Kijelölt mintavételi területen terepi mintagyűjtés után a levélfelszínen megkötődött port meghatároztam, majd ezt a pormegkötést terjesztettem ki város szintre. Ehhez egy WorldView-2 műholdfelvételen osztályoztam a gyakori fajokat és határoztam meg azok térbeli eloszlását. In my dissertation, I estimated the amount of dust deposited on the leaves of urban trees for Debrecen. After collecting leaf samples in a selected sampling area, I determined the dust deposited on the leaf surface and then extended this deposition to the city level. For this purpose, I classified common species on a WorldView-2 satellite image and determined their spatial distribution.
Szabadon hozzáférhető
A Tisza-tó feltöltődésének, valamint a helyi vegetáció dinamikájának vizsgálata és az ehhez szükséges módszertani alapok megteremtése multispektrális és hiperspektrális távérzékelt adatok felhasználásával
Szabó, Loránd; Szabó, Szilárd; Földtudományok doktori iskola
A Tisza-tó feltöltődésének, valamint a helyi vegetáció dinamikájának vizsgálata és az ehhez szükséges módszertani alapok megteremtése multispektrális és hiperspektrális távérzékelt adatok felhasználásával

Böngészés

legfrissebb feltöltések