Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőA népességeloszlás és a közösségi közlekedés kapcsolata - különös tekintettel Debrecen belső szuburbanizációjára 1980-2020 közöttA munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.
- TételSzabadon hozzáférhetőBihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusaiJelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőImpacts of climate change on water resources in the Upper Blue Nile Basin, EthiopiaClimate change is unquestionably a very important challenge facing the world in the 21st century due to its extensive impacts on the environment and socioeconomic situations of the global community. This study was conducted to evaluate the change in climate and its impact on water resources in the upper Blue Nile basin, Ethiopia. Climate data were projected by six Global Climate Models (GCMs) in the Coupled Model Intercomparison Project (CMIP5). Changes in temperature and rainfall and their impacts on PET, seasonal aridity, and stream flow of watersheds including the extreme flow events were evaluated by classifying the entire data into four categories. The data range consisting 1971–2000, was taken as a baseline, whereas the data ranges 2011–2040 (Period 1), 2041–2070 (Period 2), and 2071–2100 (Period 3) were considered as the targeted change study periods. Based on the assessment result, it was found that both the maximum temperature and minimum temperature are expected to increase in the region over the 21st century, with the highest increase in Period 3; whereas the change in rainfall showed seasonal fluctuation. The loss of water by PET is anticipated to increase due to the increase in temperature; consequently, it is also found that seasonal aridity is likely to increase prominently in the dry season. The future stream flow nature of watersheds is likely to be affected by climate change, with an increase in rainy/summer and post-summer seasons, and a decrease in dry season. It is also discovered that the low flows of watersheds are anticipated to exhibit a consistent decline throughout the 21st century, whereas, the high flow events are expected to increase across all watersheds.
- TételSzabadon hozzáférhetőFelszínborítás változások hatása a talajok egyes tulajdonságaira alföldi mintaterületekenDoktori értekezésemben különböző megváltozott felszínborítású, társadalmi igénybevétel tekintetében mérséklődő hatásnak kitett (művelésből kivont, korábban szántóként hasznosított területek) intenzív-extenzív irányú változások hatásait vizsgáltam a talajban zajló folyamatokra vonatkozóan. A kutatásom célja a megváltozott felszínborítású, regenerálódó, felhagyott halmokról, és a közvetlen környezetükben elterülő szántókról, valamint a folyamatosan gyeppel borított halmokról származó talajminták összehasonlítása, továbbá a fásított területek talajának vizsgálata volt, összevetve a továbbra is szántó felszínborítású területek talajával. Így az eltérő felszínborítási viszonyok hatását tudtam tanulmányozni a legfontosabb talajjellemzőkre vonatkozóan. Az egyik vizsgálat során öt év (2014-2018) vizsgálati eredményeinek feldolgozása történt meg, 9 tiszántúli kunhalom (melyből kettő kontroll területként szolgált) felszínére vonatkozóan, ahol a közelmúltban szántóból gyepterületté változott a felszínborítás: Révhalom, Lapos-halom, Boda-halom, Hegyes-halom, Tök-halom, Vajda-halom a Hortobágyról, a Kéthalom a Dél-Hajdúságról, a Porosállás-halom pedig a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkról került kiválasztásra. A másik vizsgálat során két egymást követő évben (2017-2018) a CORINE LCC adatbázis alapján előzetesen leválogatott mintaterületeken a korábban gyep, vagy szántó hasznosítást követő erdőtelepítések (2000-2012 között) talajának változásainak nyomon követése történt meg. A helyszínek a Dél-Nyírség, Közép-Nyírség kistájakhoz tartoznak, a vizsgált erdőterületek összetétele pedig javarészt jellemzően nyár, illetve akác fajok. The present PhD thesis focuses on compare soil samples obtained from regenerating abandoned mounds, surrounding croplands, and fully grass-covered mounds, as well as to investigate the soil properties of afforested areas, in comparison with agricultural fields. By doing so, I was able to examine the impact of different land cover conditions on the predetermined surveyed soil characteristics. In the first survey, I completed the interpretation of 5-years of results (2014-2018) for the surface of 9 mounds in Tiszántúl (two of which served as control), where the land cover was recently changed from cropland to grassland. Révmound, Lapos-mound, Boda-mound, Hegyes-mound, Tök-mound, Vajda-mound are selected from the Hortobágy area, Kétmound is located on the South Hajdúság region, and Porosállás-mound is from the Tiszafüred-Kunhegyesi plain. In the second survey, the monitoring of soil changes in previously selected sample areas (based on the CORINE LCC database) for 2 successive years (2017-2018) in forested areas used to be utilized as grassland or cropland. The locations belong to the Dél-Nyírség and Közép-Nyírség microregions, and the composition of the examined forest areas predominantly consists of species such as poplar and acacia.
- TételSzabadon hozzáférhetőUsing Machine Learning Techniques to Solve Digital Soil Mapping Issues: Spatial Extrapolation and Joint Spatial Modelling of Soil PropertiesThis is the booklet of my dissertation.