A dolgozatban vizsgált tápanyagellátás és vetésváltás a termést befolyásoló tényezők legfontosabbjai közé tartozik, ezen elemek helyes használata döntő mértékben befolyásohatja a hozamokat. A szakirodalmi áttekintésben kitértem a trágyázás és vetésforgó alapfogalmainak ismertetésére és részletes elemzésére. Így bemutattam, hogy egy tonna szemterméshez és a hozzá tartozó melléktermékekhez 27kg nitrogén, 11kg foszfor, 18kg kálium szükséges az őszi búza esetén. Ezen tápelelmeket sok szempont figyelembe vételével kell adagolni, úgymint: elővetemény, talajadottságok, évjárat, fajtaigény, elvárt terméshozam stb. Ugyanakkor bemutattam az őszi búza előveteményeinek csoportosítását és leírását. Mivel a bevezetőben felsorolt adatokból kitünt,hogy vidékünkön a termésátlagok elmaradtak az uniós átlagoktól vizsgálatomban egy korszerü farmon vontam le következtetéseket a tápanyagellátás és vetésváltás hatásaira a hozamokra. A nagyüzemi körülmények közt termelést folytató Sadelli kft –nél átlagos környezeti feltételek és intenzív technolgia viszonylatában vizsgálhattam a különböző elővetemények és műtrágyaadagok hatását a terméshozamokra, azonos búzafajtánal (Josef), az utóbbi három évben. Mivel a 2009-es évben mindhárom vizsgált parcellán őszi búzát termeltünk megvizsgálhattam azonos évjáratban a különböző elővetemények és trágyázási adagok illetve módok használatával elért eredményeket:1). szója elővetemény után 108kg nitrogén hatóanyag, 27kg foszfor illetve 27kg kálium esetén a termés 6200kg/ha, 2). napraforgó elővetemény után 123kg nitrogén, 21kg foszfor és 21kg kálium esetén a termés 4600kg/ha,3). Őszi búza visszavetésekor 122kg nitrogén, 37,5kg foszfor és kálium estén a hozamunk 2800kg/ha. Amint látjuk a mütrágya adagok növelése nem tudta ellensúlyozni az elővetemény hatását, megjegyzem azonban, hogy a napraforgó és búza elővetemény esetén az osztott mütrágya adag második fele nem hozta a várt eredményt a kiszórása után következett száraz időszak miatt. Tehát láthattuk, hogy az évjárat és meterológiai viszonyok nagyban befolyásolhatják, még helyes technológiánál is a hozamokat, esetleges negativ hatásuk mérséklése szintén a jól gazdálkodó szakember feladata

Az adatok feldolgozása után kapott eredmények kielemzését követően, a levont következtetések figyelembe vételével javaslatokat tettem az előforduló negatív hatások korrigálására a jövőbeni még hatékonyabb termelés érdekében.