A szemle mint bizonyítási cselekmény

Abstract

Szakdolgozatomban a személével mint bizonyítási cselekménnyel foglalkozom. A szemle a bizonyítás egyik olyan kiemelkedő jelentőségű eszköze, amelynek során az eljáró hatóság közvetlenül vizsgálja meg a bizonyítás szempontjából releváns helyszínt, tárgyat, nyomot vagy egyéb körülményt. A szemle célja, hogy a büntetőeljárásban megállapíthatóvá váljanak azok a tények, amelyek a bűncselekmény elkövetésének körülményeire, az elkövető személyére vagy a bizonyítás más elemeire nézve jelentőséggel bírnak. A szemle jelentősége abban áll, hogy a valóság közvetlen megfigyelésén alapul, ezért különösen alkalmas a nyomok, tárgyi bizonyítási eszközök és helyszíni körülmények rögzítésére. A gyakorlatban ez a bizonyítási cselekmény gyakran a nyomozás kezdeti szakaszában kap központi szerepet, mivel a helyszín állapota ekkor még a leginkább alkalmas a tényállás rekonstruálására. Azért választottam ezt a témát, mert a szemle a mai világban egy ismert jogintézmény a különböző híradások tekintetében, mivel minden egyes nap látható a televízióban olyan cselekmény, például egy emberölés vagy egy közúti baleset helyszíne, ahol szemlét hajtanak végre. A szakdolgozat első részében bemutatom a kriminalisztika tudományos hátterét és rendszerét. A második részben a szemle történetét. A harmadik részben a szemlével foglalkozom, annak hatályos jogi szabályozásával és végrehajtásával, továbbá kitérek a halottszemle és a közúti baleset szemléjére is. A szakdolgozat negyedik részében a forrónyomon felderítést mutatom be. Az ötödik részben a szemlebizottságot, majd a hatodik részben a szemlével kapcsolatban saját szakmabeli tapasztalatokról írok.