Disszociatív tendenciák és sémamódok vizsgálata a posztpartum szorongás hátterében

dc.contributor.advisorMolnár, Judit
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.authorGyenge, Ágnes Dóra
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentKnapek, Éva
dc.contributor.opponentTaskó, Edina
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentdeptkülső bírálóhu_HU
dc.date.accessioned2016-06-16T06:08:48Z
dc.date.available2016-06-16T06:08:48Z
dc.date.created2016-05
dc.description.abstractAbsztrakt A szülés utáni időszak, minden nő számára kritikus periódus, amikor új szerepeknek és elvárásoknak kell megfelelnie, ezért gyakoribbá válhatnak a mentális zavarok. A fokozott stressz hatások révén az anya szorongás szintje jelentősen megemelkedhet, és mivel eddig ismeretlen helyzetekhez kell viszonyulnia, sokszor nyúl archaikus megoldásokhoz melyeket a saját szülei viselkedéséből integrált selfjébe (Berne, 1961 idézi Molnár, 2014). Az integratív terápiás szemlélet szerint ezek a helyzetek különböző én állapotok működését indítják be, elsősorban a szülői és gyermeki mintákat, amik távol állhatnak a felnőtt én állapot racionális megoldásaitól (Merle-Fishman 2010). Az egészséges személyiség is őrzi és alkalmazza egykori mintáit azonban, ha ezek az én állapotok nagyon éles váltásokat eredményeznek, és integrálatlanul működnek nehézséget okozhatnak a személynek és disszociatív tendenciaként értelmezhetőek (Young, Klosko és Weishaar 2010). A vizsgálat a szülési utáni időszakban a szorongás szintet, az én állapotok ( Sémamódok) alkalmazását valamint a disszociációra való hajlam felmérését tűzte ki célul. N=101 fős mintán, interneten keresztül történt az adatfelvétel, melyben a szülés utáni két évben lévő anyáknál felmérésre kerültek a posztpartum szorongással összefüggésbe hozható demográfiai adatok, az én állapotokat mérő YAMI kérdőív, a disszociatív tendenciákat vizsgáló DES valamint a STAI-S helyzet szorongást mérő kérdőív. A minta 28%-a mutat átlag feletti szorongást, mely a posztpartumra módosított számítások alapján tovább bontható. Ez alapján az anyák 24.5%-kóros szintű, 46.5%-a szubklinikai szintű szorongást mutatott. A demográfiai adatok közül a jelenleg érzett én-hatékonyság, valamint a párkapcsolattal való elégedettség jelzett szignifikáns kapcsolatot a posztpartum szorongással valamint a maldaptív sémamódok alkalmazásával, továbbá a szülés élmény szubjektív megítélése közepesen erős kapcsolatot mutatott ezen tényezőkkel. További kapcsolat állhat fönt a szorongás mértéke és a disszociáció mértéke között, valamint tendencia figyelhető meg a maladaptív sémamódok alkalmazása a megemelkedett szorongás szint és a disszociációra való hajlam között.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseegészségpszichológiahu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent75hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/228703
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectanyasághu_HU
dc.subjectposztpartum szorongáshu_HU
dc.subjectdisszociációhu_HU
dc.subjectsémamódhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleDisszociatív tendenciák és sémamódok vizsgálata a posztpartum szorongás hátterébenhu_HU
Fájlok