Őszi búza genotípusok növényfiziológiai paramétereinek vizsgálata eltérő agrotechnikai feltételek között

Abstract

Magyarország szántóterülettel jól ellátott ország, viszont szántóterületeink 70%-át 4 növényfaj foglalja el. A kedvező vetésforgó nehezen megoldható tényező a jelen gazdasági helyzetben. A tápanyag visszapótlás gyakran negatív mérleget mutat, és helytelen makro és mikroelem arányt. A köztermesztésben rendkívül széles spektrumú őszi búza fajta szortiment áll rendelkezésükre a gazdálkodóknak. A nagyszámú új fajták megjelenése generálta a kutatási témámat. Szükségünk van a fajták pontos tápanyag, elővetemény és egyéb igényeinek megismerésére. A fajták pontos ismerete elengedhetetlen tényező a sikeres termesztési gyakorlathoz. Vizsgálatom célja a fajták összehasonlítása és megismerése egy komplex több tényezős szántóföldi fajtakísérletben. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén végeztük, ahol kiváló minőségű mészlepedékes csernozjom talaj állt rendelkezésünkre. A kísérletet négy hazailag közkedvelten alkalmazott fajtán (Ingenio, Mv Nádor, Celulle, Lukullus) végeztük. A vizsgálatot kontroll, közepes (N90+PK) és egy viszonylag magas (N150+PK) tápanyagszinten végeztük szudánifű, napraforgó, kukorica elővetemény után. Vizsgálataink a növénymagasság, növekedésdinamika, vízhasznosítás, fotoszintézis kapacitás, levélterület és a levél klorofill tartalmára terjedtek ki. Korreláció elemzés során összefüggést kerestünk a levél klorofilltartalma és levélterülete és a termés, tápanyagszint, elővetemény és fajta között. A növényfiziológiai és korreláció elemzéseken kívül megvizsgáltuk a termés alakulást és a termést leginkább befolyásoló tényezők szerepét és mértékét. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy elővetemény szempontjából a szudánifű elővetemény tette lehetővé a legnagyobb növénymagasságot 91,4 cm-rel, növekedésdinamikát 1,20 cm/nap, vízhasznosítási értéket 14,58 kg mm-1, illetve terméseredményt 8191 kg ha-1. Fajta szempontjából a Lukullus fajta érte el a legnagyobb növénymagasságot 99,1 cm és növekedésdinamikát 1,38cm/nap. A tápanyagkezelés meghatározó szereppel rendelkezik a növénymagasság, növekedésdinamika, levélterület, és a levél klorofilltartalma kialakításában. A tápanyag termésnövelő hatása fajtától és előveteménytől függő tényező. A napraforgó és kukorica elővetemény tekintetében az (N150+PK) kezelés sikeresen növelte a termésmennyiséget 435 kg ha-1 és 117 kg ha-1 értékkel, viszont szudánifű előveteménynél már csökkentette -499 kg ha-1 értékkel a termésmennyiséget. Az elővetemény meghatározó volt a termésmennyiségek alakulásában, mely azt eredményezte, hogy a szudánifű elővetemény kimagaslóan a legjobb elővetemény hatást érte el. Ezt az állítást alátámasztja, hogy szudánifű után értük el a legnagyobb termésmennyiséget 8191 kg ha-1, vízhasznosítási értéket 14,58 kg mm-1, növénymagasságot 91,4 cm, növekedésdinamikát 1,20 cm/nap. A napraforgó elővetemény hatás tekintetében a kukorica előveteményt megelőzve nagyobb termésmennyiséget (7235) kg ha-1, LAI (3,71), SPAD (44,0), Ph.C. (249,4) értéket tudott kialakítani. A magasság és növekedésdinamikai értéket és a termés között szoros összefüggést nem sikerült megállapítanunk, viszont a növényfiziológiai mutatók (SPAD, LAI, Ph.C.) és a tápanyagkezelések szoros pozitív korrelációt eredményeztek.