Dolgozatom elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a vezetési ismeretket soha nem tanult vagy azt tanult, de kellő gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező vállalati felsővezetők számára milyen segítséget tud nyújtani egy megfelelő szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező coach szakember annak érdekében, hogy felismerjék, majd elengedjék azt a belső kényszerüket, mely többek között a napi működés egyszemélyben történő irányításában és ellenőrzésében, vagyis a vállalati fejlődést akadályozó mikromenedzsmentben nyilvánul meg. Mindennek alapját az a 4 üléses, ülésenként 60-90 perces business coach folyamat szolgáltatta, melynek coacheeként aktív résztvevője voltam. A találkozókon tapasztaltakat a résztvevő megfigyelés módszerével dolgoztam fel úgy, hogy a problémát a belső kényszert megtestesítő KELL szó napi és szakmai kommunikációmban történő elengedésével, illetve a szóhasználat és ezáltal a gondolkodás és látásmód megváltozásával illusztráltam. Az ülésekre sétáló coaching, illetve online coaching keretében került sor, melyek alkalmával a business coachinggal párhuzamosan a megoldás központú brief coaching elemek is megjelentek. Saját szimbolikus szerepvállalásommal célom volt annak vizsgálata, hogy a folyamatban résztvevő vezető, mint coachee képes-e egyszerre a megfigyelő szerepét is fölvenni annak érdekében, hogy az elért eredményeket később saját munkaszervezetében is hasznosítani tudja. A coaching folyamat bemutatása során a hangsúlyt a megélt tapasztalatok mellet az azok hátterében lévő szakmai tartalom feltáró magyarázatára helyeztem úgy, hogy közben figyelmet fordítottam a coach által elsődlegesen alkalmazott IGROW modell fáziselemeinek vizsgálatára is. Munkám kezdeti szakaszában részletesen ismertettem a kiinduló állapotot annak érdekében, hogy az üléssorozat lezárásának pillanatában az elért eredmény, vagyis a szóhasználat megváltozásában megnyilvánuló belső el nem engedési kényszerhez történő ragaszkodás pontosan érzékelhetővé és szemléltethetővé váljon. Az eredmény bemutatására a záró önreflexióban került sor az alábbi módon.

Dolgozatomban számos javaslatot tettem bizonyos coach eszközök módszerek megfelelő időben történő alkalmazására. Ilyenek többek között a téma iránti fókusz megváltoztathatóságának lehetősége, az úgynevezett csodakérdések, a coach részéről történő rendszeres visszacsatolás, a más coach folyamatba történő bevonásának időszerősége és szükségszerűsége vagy a skálázás eszközének alkalmazási lehetőségei.