A kifejtendő témát figyelembe véve az első részben magának az alapjognak, a lelkiismeret- és vallásszabadságának jogát szeretném bemutatni, elhelyezve azt az alapvető emberi jogok rendszerében. Ezt követően az állam egyházakhoz fűződő kapcsolatával szeretnék foglalkozni, röviden ismertetve az ezt megalapozó semlegesség elvét. Hiszen eredetileg a semlegességi elv a vallással szembeni semlegesség elveként született meg, és ezt csak később terjesztették ki a modern demokráciák a valláson túli területekre. A dolgozat leghosszabb részében pedig a magyarországi szabályozás részletes elemzése következik, amelyben kitérek majd az egyházakkal kapcsolatos kérdésekre. Remélem, hogy ahogyan előrehaladok munkámmal, sikerül azokat a kérdéseket is legalább részben megválaszolnom, amelyek az olvasóban felmerülhetnek. Úgymint, milyen szerepet tölt be az egyház a vallás gyakorlásában? Hogyan lehetséges egy demokratikus jogállamban szabályozni ezt a sajátos intézményt, és egyáltalán milyen kapcsolatban állhat az állammal, anélkül, hogy a kettejük között meglévő együttműködés valamelyik fél oldalára billenjen?