Tisztatéri légkezelő gépek kézi monitorozásának automatizálása, ezáltal a karbantartási folyamatok ellenőrízhetőbbé és kiszámíthatóbbá tétele

Abstract

Szakdolgozatomban a tisztatéri légkezelő gépek kézi monitorozásának automatizálásával foglalkozom, amelynek célja a karbantartási folyamatok ellenőrizhetőségének és kiszámíthatóságának növelése. A dolgozatban bemutatom a jelenlegi, nagyrészt manuális adatgyűjtésen alapuló gyakorlatot, amely során a kezelőszemélyzet meghatározott időközönként rögzíti a légtechnikai rendszerek működési paramétereit, mint például a nyomáskülönbséget, a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint az egyes gépészeti elemek fizikai állapotát. Megállapítható, hogy ez a módszer időigényes, hibalehetőségekkel terhelt, és nem biztosít folyamatos, valós idejű rálátást a rendszerek működésére. A dolgozat során részletesen ismertetem a tisztatéri környezetekkel szemben támasztott követelményeket, különös tekintettel a gyógyszeripari alkalmazásokra. Bemutatom a tisztaterek légtechnikai rendszereket, a vonatkozó szabványokat, valamint a különböző szűrési technológiákat, a legfontosabb elemeket, a szűrőket, valamint a rezgésdiagnosztikát. A tisztatéri rendszerek megfelelő működése alapvető jelentőségű a termékminőség és a gyártási folyamatok folytonosságának biztosítása szempontjából, ezért a légkezelő gépek meghibásodása és be nem tervezett karbantartása jelentős kockázatot hordoz mind műszaki, mind gazdasági szempontból. Dolgozatom központi részében egy konkrét erre irányuló projektet mutatok be, amelyben részt vettem, és amelynek során a légkezelő rendszerek automatizált monitorozásának bevezetése meg is valósult. A projekt keretében kialakított rendszer lehetővé teszi többek között a szűrők nyomáskülönbségének, a levegő hőmérsékletének és páratartalmának, valamint a ventilátorok állapotának folyamatos mérését és a karbantartási folyamatok tervezhetőségét és a meghibásodások megelőzését. A projektmenedzsment szempontjából bemutatom a projekt előkészítésének, tendereztetésének és kivitelezésének folyamatát, valamint az egyes résztvevők szerepét és feladatait. Az ütemezéshez Gantt-diagram lett alkalmazva, amely segített a feladatok időbeli összehangolásában és előrevetítette a lehetséges sikert. A projekt megvalósítása során rendszeres egyeztetésekkel és folyamatos kommunikációval volt biztosítva a hatékony együttműködést. Összegzésként megállapítom, hogy az automatizált monitorozási rendszer bevezetése jelentősen hozzájárul a tisztatéri légtechnikai rendszerek üzembiztonságának növeléséhez, csökkenti az emberi hibák lehetőségét, valamint általa a karbantartási folyamatok hatékonyabbak és előre tervezhetőek. Véleményem szerint az ilyen rendszerek alkalmazása hosszú távon mind műszaki, mind gazdasági és minőségbiztosítási szempontból indokolt és előnyös, és megtérülés szempontjából is kedvező, ezért ajánlom ezeknek az automatizálási projekteknek a kivitelezését.