Az elmúlt években a fragmentációs folyamatok megértésére irányuló kutatások és kísérletek a tudományos és ipari érdeklődés középpontjába kerültek. Kiemelt fontosságú az a törekvés, hogy a kísérletek egy részét, egyrészt költségkímélő szempontok, másrészt a valóságban az extrém körülmények miatt meg nem figyelhető, mérőeszközökkel nyomon nem követhető folyamatokba történő betekintés lehetősége miatt, valamilyen szimulációs programmal váltsuk ki. A diplomamunkám motivációjául egy ilyen kísérlet szolgált. Ezt a kísérletet prof. Dr. Dr. h.c. Wolgang Eisenmenger a Stuttgarti Egyetem fizika intézetének professzora végezte, egy általa a közelmúltban kifejlesztett új vesekő robbantási eljárás tesztelésének céljából. A kísérletek alapján, az eljárás gyorsabban éri el a vesekő 2mm átmérőjű darabokra történő fragmentálódását, - ez az a méret, ami már szabadon távozhat a húgyvezetéken keresztül - mint a napjainkban használt ESWL (Extracoproral ShockWave Lithotripsy - Kőzúzás testen kívül generált lökéshullámmal) eljárás, ezzel kisebb megterhelésnek tenné ki az emberi testet. A diplomamunkám keretében elvégzett munka két, egy gyakorlati és egy elméleti szempontból lehet fontos az eljárás vizsgálatában.