Túlzott telefonhasználattal összefüggést mutató megküzdési mechanizmusok

Abstract

Kutatásunk célja a túlzott mobiltelefon-használat és a különböző megküzdési stratégiák közötti összefüggések feltárása volt, melynek során 3 kérdőívet alkalmaztunk: a Coping Inventory for Stressful Situations kérdőív 48 tételes változatát (CISS-48), a 30 tételt tartalmazó Defense Mechanisms Rating Scales-Self Report (DMRS-SR30) kérdőívet, valamint a Smartphone Addiction Scale rövid változatát (SAS-SV), mely 10 tételből áll. Célunk annak vizsgálata volt, hogy a túlzott telefonhasználat milyen mértékben kapcsolódhat az egyes megküzdési stratégiákhoz. A 80 főből (52 nő, 28 férfi) álló minta résztvevői a Debreceni Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának bennfekvő betegei közül kerültek beválogatásra. A különböző értékek korrelációjának vizsgálatához a Spearman rang korrelációt alkalmaztuk; a legerősebb pozitív korrelációt a SAS-SV pontszámok és a DMRS neurotikus (ρ=,451) és éretlen (ρ=,485) pontszámai között találtuk. Ezt követően lineáris regressziót alkalmaztunk annak érdekében, hogy megtudjuk, hogy az egyes coping-, illetve elhárító stratégiák és a SAS-SV pontszámok között milyen erős a kapcsolat; az elhárító mechanizmusok közül különösen az éretlen elhárító mechanizmusok járultak hozzá jelentősen a SAS-SV pontszámaihoz. Ezek alapján az a következtetés vonható le, hogy minél éretlenebb megküzdési- és elhárító mechanizmusokkal rendelkezik valaki, annál inkább hajlamos káros telefonhasználatra, vagyis magasabb pontszámot elérni a SAS-SV-n, így tehát felvetődik a lehetőség, hogy a túlzott okostelefonhasználat egyfajta éretlen megküzdési mechanizmus az egyént érő mindennapi stresszel, kapcsolati nehézségekkel szemben.