A dolgozat egy konkrét, öntözött termőhelyen vizsgálja több, különböző FAO-érési csoportba tartozó kukoricahibrid teljesítményét lineár öntözőrendszer mellett, a KITE Zrt. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján. Fő célja kvantitatívan értékelni a hibridválasztás, az éréscsoport és a három eltérő szórófej-specifikáció hatását az átlaghozamra és a hozam térbeli eloszlására. A kutatás a hozamtérképezést használja fel annak feltárására, hogy mikor, hol és miért alakulnak ki hozamkülönbségek a parcellán belül. A hipotézis szerint a középérésű hibridek stabilabb hozamot adnak öntözés mellett, míg a nagyobb cseppméretet és egyenletesebb eloszlást biztosító szórófej kisebb hozamszórást eredményez. Emellett a dolgozat azt is feltételezi, hogy az optimális hibrid–szórófej párosítás mérhetően javítja a vízhasznosítási hatékonyságot. A módszertan statisztikai elemzések és térinformatikai alapú hozamtérkép-analízis kombinációjára épül, amely lehetővé teszi a térbeli mintázatok és a kezelések közötti összefüggések részletes vizsgálatát. A kutatás további célja gyakorlati, helyspecifikus javaslatok megfogalmazása a hibridválasztásra és az öntözési beállítások optimalizálására vonatkozóan.