Az internetes játékfüggőség (internet gaming disorder – IGD) olyan perzisztens internethasználatot jelent, melynek során az illető internetes játékokkal játszik, és amely 12 hónap fennállás során klinikailag jelentős distresszt és károsodást okoz. Jelenleg a BNO az alábbi kritériumok alapján azonosítja: a játékkal kapcsolatos viselkedések csökkent kontrollja, a játék egyre növekvő prioritása és a játék negatív következmények ellenére történő folytatása. A jelenség egy háromrészes neurokognitív modellel írható le. Az impulzív rendszer (amygdalostriatalis komplex) felelős a sóvárgásért és a függőség időtartamáért. A reflektív rendszer (orbitofrontalis kéreg - OFC, ventromedialis prefrontalis kéreg – VMPFC) alakítja az addikció motivációját. Az interoceptív rendszer (insula) kapcsolatot teremt a másik két rendszer között, és szomatikus ingerek alapján modulálja a késztetéseket és az impulzivitást. IGD-ben felvetődik, hogy ezen rendszerek működési egyensúlya felborul, és változások következnek be az egyén impulzivitásában és érzelmi konfliktus-feldolgozásában. Érzelmi konfliktusok azok a szituációk, ahol egyszerre több, egymásnak ellentmondó érzelem van jelen. Ezek eltérő viselkedéses válaszokat követelnek, amik megfelelő végrehajtásához az érzelmi konfliktust feldolgozó (anterior cingulum - ACC, a gyrus frontalis inferior és superior), illetve a viselkedést végrehajtó rendszereknek (OFC, prefrontalis kéreg) összehangoltan kell működni. A kutatás során azt vizsgáljuk, hogy a korábban tesztek alapján beválogatott IGD-es személyekben (20 fő) kiváltott érzelmi konfliktus funkcionális MRI (fMRI) képe eltér-e a kontrollcsoportétól (10 fő). A kutatás módszerei és várható eredményei a következők: Philips Achieva 3T berendezéssel T1 (T1W TFE) anatómiai felvételek, illetve érzelmi konfliktus fMRI-paradigma használatával fMRI-képek (Turbo Field Echo Echo Planar Imaging - TFE EPI) készülnek. A képek elemzése az fMRIB Software Library és FreeSurfer szoftverekkel történik. Az elemzés során a korábbi irodalmi adatok alapján megnövekedett aktivitást várunk a dorsalis striatum, VMPFC, OFC, jobb nu. accumbens, ACC és insula területén, és csökkent aktivitásra számítunk a ventralis striatumban. Ezen felül a neurokognitív modell összes komponensét megjelenítő, további task-fMRI, illetve resting-state fMRI vizsgálatokat tervezünk. Távolabbi célul tűztük ki a neurokognitív rendszer komponenseinek volumetriai vizsgálatát is. A kutatás az EKÖP-24-2-DE-252 sz. ösztöndíj támogatásával készül.