A diplomamunkám elkészítése során egy új, biszpiklén-alapú, két malonátcsoportot tartalmazó ligandumot (H4BPDMA) állítottunk elő, és jellemeztük annak Gd(III)-ionnal alkotott komplexét. A szintézis a szintézist követően meghítároztuk a ligandum protonálódási állandóit, amelyek kisebb bázicitást mutattak, mint a H4OPDMA és H4DOTA ligandumok, ami alacsonyabb stabilitási állandót eredményezett a Gd(III)-komplex esetében. pH-potenciometriás mérések alapján a komplex már pH = 2-nél teljesen kialakult, és becslések szerint stabilitási állandója logKML > 20. Relaxivitása a q = 1 típusú komplexekkel volt összemérhető, és a hőmérséklet emelésével csökkent, ami gyors rotációs tulajdonságokra utal. Az inertségi vizsgálatok 3,2 éves felezési időt mutattak fiziológiás körülmények között, ami nagyságrendekkel jobb, mint a nyíltláncú kontrasztanyagoké. Összességében a [Gd(BPDMA)]–-komplex ígéretes tulajdonságokkal rendelkezik in vivo alkalmazások szempontjából.