Dolgozatom során bemutattam a hagyományos és új nemesítési eljárásokkal elért eredményeket a különböző genotípusos háttérrel rendelkező kukorica hibridek esetében. Több hibridet, vonalat vizsgáltam különböző körülmények között, hogy megtudjam, a különböző hatások milyen mértékben befolyásolják a kukorica fejlődését, illetve annak minőségét. Így komplex vizsgálataim során adatokat gyűjtöttem, majd elemeztem a kukorica növény kombinálódóképességét, szárazságtűrését, fehérje- és keményítőtartalmát, imidazolinonnal szembeni rezisztenciáját, illetve az amerikai kukoricabogárral szembeni ellenállóságát. Eredményeim alapján az a következtetés vonható le, hogy a termésmennyiséget és a beltartalmi paramétereket az egyes hibridek genetikai háttere határozza meg elsősorban, melyet az alkalmazott agrotechnika tovább módosíthat pozitív vagy negatív irányba. A mezőgazdaság jövője a korlátozott termőföldi kapacitások miatt, szerintem a hatékonyság növelésén múlik. A jelenlegi növénytermesztési technológiáktól már nem várható jelentős előrelépés. A hagyományos keresztezésen és szelekción alapuló nemesítés már régóta szeretné megoldani a környezeti tényezők valamint a kórokozók és kártevők okozta veszteségek minimalizálását, de azonban igazi áttörést csak a molekuláris biológia, és a növényi biotechnológia jelenthet.