A vetésidő és állománysűrűség hatása a napraforgó hibridek termésmennyiségére és minőségére

Abstract

Dolgozatomban 7 napraforgó hibridet vizsgáltam 3 vetésidőben, ötféle állománysűrűséggel (35-75 ezer tő ha-1) a kontroll állományt fungicid kezelés nélkül, a többit kétszeri fungicides kezeléssel. A vetéstechnológia több tényezőjének a szárdőlésre, bizonyos kórtani tulajdonságok megjelenésre és a terméseredményekre gyakorolt kölcsönhatását vizsgáltam. Az állománysűrűség, vetésidő és fungicid kölcsönhatásának a szárdőlés kialakulására kifejtett hatását vizsgálva megállapítottam, hogy az állománysűrűség növelésével egyenes arányban nőtt a szárdőlés aránya is. Mindhárom vetésidőben ez a tendencia volt megfigyelhető. A második esetben a napraforgó hibridek vetésidő és fungicid kölcsönhatását elemeztem a tányér-betegségek, alternaria, illetve a diaporthe fertőzöttség mértékének alakulására. Az I. (korai) vetésidő alkalmazásakor volt a legnagyobb a tányér-betegségek, alternaria, diaporthe fertőzöttség, majd a II. (optimális) vetésidő esetén kevesebb, a III. (késői) vetésidejű állományoknál pedig a legkisebb arányban jelentek meg. A kétszeri fungicides kezelés mindhárom vetésidőben csökkentette a vizsgált kórtani tulajdonságok kialakulását. A terméseredmények és a betegségekre való hajlam jelentősen függ a genetikai alapoktól, vagyis a hibridtől, de az állománysűrűség és vetésidő optimális megválasztásával mi is jelentősen befolyásolhatjuk. A fungicides kezelés minden kezelésben csökkentette a szárdőlést, illetve a betegségek megjelenését és növelte a terméseredményeket. A legnagyobb termést 65 ezer tő ha-1 állománysűrűség mellett a II. (optimális) vetésidőben fungiciddel kétszer kezelt állomány hozta.