Az aerogélek napjainkban elterjedőben vannak, hiszen felhasználásuk igen változatos. Előnyük abban rejlik, hogy jó a hőellenállásuk, illetve hogy pórusszerkezetük módosításával változatos szerkezetek nyerhetőek. Jól használhatóak például szuperkondenzátorok előállításához, katalizátorok hordozójaként, illetve kozmetikumok sűrítőanyagaként is. A szén aerogélek rezorcinből és formaldehidből keletkeznek elszenesítéssel, de megtartják a polimer aerogélek tulajdonságait, emellett elektromosan vezetővé válnak. Így további alkalmazási területek nyílnak meg: napelem, szigetelő anyag, aktívszén, szűrő, gázdiffúziós elektród, Li-szárazelem is készülhet belőle például. A pórusos anyagok sokfélesége például alakbeli vagy halmazállapotbeli különbségeikben is mutatkozik. A porózus anyagok a nanométeres mérettartományban találhatóak meg, melyek vizsgálatára bevett módszer a nitrogén adszorpciós mérés. Viszont alkalmazásuk szempontjából hasznos lehet a pórus folyékony közegben történő jellemzése. Erre különböző NMR-technikák adnak lehetőséget: a relaxáció és a diffúzió. Szakdolgozati munkám során szén aerogél mintát vizsgáltam 400MHz-es NMR-készülékkel, illetve 20 MHz-es relaxométerrel. A célkitűzés az volt, hogy az RF_40 nevű széngél pórustulajdonságait meghatározzuk, illetve megadjuk a vízzel való feltöltődés mechanizmusát, és meghatározzuk a pórusok hidrofil / hidrofób karakterét.