A Keleti-főcsatorna szakaszának vízminőségi vizsgálata

Abstract

Hazánk vízellátásának (ivó, ipari, mezőgazdasági és egyéb használat) alapját a felszíni és felszín alatti vízkészletek alkotják. Ebből adódik, hogy ezek védelme, jó állapotban tartása egyaránt stratégiai kérdést jelent mind a lakosság életfeltételei, életkörülményei, mind pedig a gazdasági fejlődés szempontjából. A Keleti-főcsatorna 22 település határában húzódik. A part mentén külön üdülő övezet található, ahova az emberek pihenni járnak. Komoly horgászási hely, alkalmas vízi sportra, partján a városok közelében üdülőtelep létesült. Így elmondható, hogy több funkciót lát el, a vízgazdálkodási problémák megoldásának segítése mellett, a szabadidős programok lehetőségeit is biztosítja a kikapcsolódni vágyók számára. A felszíni vizeink értékesek, de egyúttal sérülékeny vízbázisok is. A Víz Keretirányelvhez igazodva a Keleti-főcsatorna mára már a jelentősebb vízbázisok közé tartozik. 1994. január 1-től 2006. december 31-ig a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történt. Ez a szabvány már az EU csatlakozás szellemében készült, így megfelel az EU előírásoknak és összhangban van vele. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól jelenleg a 10/2010. (VIII: 18.) VM rendelet van érvényben. Ezen rendelet tartalmazza a vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályait, a környezetminőségi határértékekre vonatkozó előírásokat és a vízminőségi határértékekre vonatkozó előírásokat.