Aksak – Principles And Typology

dc.contributor.authorSimha, Arom
dc.date.accessioned2026-01-15T11:00:50Z
dc.date.available2026-01-15T11:00:50Z
dc.date.issued2024-03-15
dc.description.abstractA török “aksak” kifejezés, amely az oszmán zeneelméletben gyökerezik, “sántát”, “botladozót” vagy “bicegőt” jelent. Más szóval, szabálytalannak tekintik. Ez egy olyan ritmusrendszert jelöl, amelyben a darabok vagy szekvenciák általában élénk tempóban zajlanak, és egy modul folyamatos ismétlésén alapulnak. Ez a modul a bináris és ternáris mennyiségeken alapuló csoportosítások (pl. 2+3, 2+2+3) egymás mellé helyezéséből ered, és amelynek összesített száma leggyakrabban páratlan szám. A szerző az aksak jelenséget kettős, strukturális és kulturális szempontból vizsgálja. Különösen az alábbiakra összpontosít: az aksak mint ritmikus forma meghatározása; a tempó tényező meghatározó szerepének kiemelése az aszimmetrikus jelleg érzékelésében; egy tipológia javaslata; és végül, az autentikus aksak sajátosságai alapján – azaz azok, amelyek prímszámokon alapulnak – annak az elképzelésnek az előterjesztése, hogy a nyugati zene “mértéke” nem rendelkezik önálló léttel, és valójában a ritmikus artikuláció első szintjét képezi. The Turkish term aksak, borrowed from the Ottoman musical theory, means “lame,” “stumbling,” or “limping." In other words, it is considered irregular. It designates a rhythmic system within which pieces or sequences, generally taking place in a lively tempo, are based on the uninterrupted reiteration of a module resulting from the juxtaposition of groupings based on binary and ternary quantities (e.g., 2+3, 2+2+3) and whose overall number is most often an odd number. The author considers the aksak phenomenon in its double, structural, and cultural aspects. It focuses in particular on the following: defining the aksak as a rhythmic form; highlighting the determining role played by the tempo factor in the perception of its asymmetrical character; proposing a typology; and finally, based on the characteristics specific to authentic aksak – that is to say, those based on prime numbers – putting forward the idea that the “measure” of Western music has no autonomous existence and constitutes, in fact, a first level of rhythmic articulation.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMacedón Tudományos és Kulturális Közlemények, Évf. 7 szám 1 (2024): Professor Simha Arom's Article on the Aksak , 2-52.
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.56309/ckv0xv70
dc.identifier.eissn2732-1754
dc.identifier.issn2677-0512
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleMacedonian Letters
dc.identifier.jtitleMacedón Tudományos és Kulturális Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/402639
dc.identifier.volume7
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/mtkk/article/view/15176
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMacedón Tudományos és Kulturális Közlemények
dc.subjectaksakritmushu
dc.subjectoszmanzenehu
dc.subjectszabalytalanutemekhu
dc.subjectbinarisesternarishu
dc.subjectsimhaaromhu
dc.subjectaksakrhythmhu
dc.subjectottomanmusichu
dc.subjectirregularbeatshu
dc.subjectbinaryandternaryhu
dc.titleAksak – Principles And Typologyhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
1.04 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format