A dolgozat Ingmar Bergman filmtrilógiájának istenfogalmát vizsgálja. A bevezetőben röviden ismerteti a trilógia műfaji sajátosságait és stílusjegyeit. Önálló fejezetekben elemzi a trilógia egyes epizódjait, mely során érintőlegesen bemutatásra kerülnek a film lehetséges teológiai, filozófiai, pszichológiai megközelítései. A dolgozat arra keresi a választ, hogyan értelmezhetők a bergmani "szerete-isten", "pók-isten", "visszhang-isten", "Isten hiánya" megfogalmazások a 20. század emberét és kapcsolatait jellemző szorongó életérzésként.