Börtönben, lágerben papír nem létezett, az írás szigorúan tiltva volt. Jegyeztünk az agyunkba, a falak szögleteibe, vagy szalmazsákban eldugott szappandarabkákra. Részletesebb jegyzetek készültek a szabadulás után, de csak nagyon összevont tömör formában, mert könyvet, írott holmit Ceausescu Romániájából, csak engedéllyel, láttamozással lehetett kihozni. Kiérkezve nyugatra rögtön "bezárkóztam" és pár kicsempészett jegyzet segítségével leírtam a naplót mintegy húsz füzetbe, amiket legépeltettem.