A zöld szállodák gazdasági és társadalmi jelentősége
| dc.contributor.advisor | Kuti, István | |
| dc.contributor.author | Nagy, Dániel | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2012-11-08T11:44:24Z | |
| dc.date.available | 2012-11-08T11:44:24Z | |
| dc.date.created | 2012 | |
| dc.date.issued | 2012-11-08T11:44:24Z | |
| dc.description.abstract | 1974-ben a Chicago-i Egyetem atomenergetikai tudósainak hivatalos folyóirata felállította a Doomsday Clock-ot, vagyis magyarul a Végítélet Óráját. Az óra egy jelkép mely az emberiség önpusztító folyamataira hivatott felhívni a figyelmet azzal, hogy egyre közelebb kerül a mutató az éjfélhez. Felavatásakor az óra 7 percre volt az éjjel 12 órától, legutóbbi átállítása óta pedig, mely 2012. január 10-én történt 23:55 percet mutat.(I1) Jogosan teszi fel az ember a kérdést, hogy mi köze van az órának akár egy kicsit is a szállodaiparhoz, hiszen az a készülék kezdetben az akkor oly közelinek tűnő atomháború eljövetelének veszélyére hívta fel a figyelmet. Mára ez némileg megváltozott és minden olyan ember által gerjesztett folyamat előremozdíthatja az óra mutatóját, ami a vég felé sodorja fajunkat, így például a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátása is, vagy az energiapocséklás, illetve a természeti értékeink kihasználása, amelyek - lássuk be - már egyáltalán nem állnak távol a turizmustól és a szállodaipartól. 2011-ben közel 1 milliárd ember utazott valamilyen céllal a világ különböző pontjaira és szállt meg valamilyen formában (UNWTO, 2011). Ezen turisták mindegyike súlyos terhet jelent a vendéglátó területre mind természeti mind társadalmi értelemben. Azonban ezen terhek pontos hatásaira vonatkozóan a mai napig csekély számú tudományos munka készült. Egészen az elmúlt évtizedekig az eddigi kutatások nem mutattak különösebb érdeklődést a turizmus hatásainak feltérképezésére, pedig a turizmus és annak fizikai környezete igen összetett és rendkívül sokrétű kapcsolatban állnak egymással. Kutatások szempontjából kiemelkedő helyen szerepel a szállodaipar mint a turizmus hatásait megtestesítő szektor. A sok kutatás mellett számos olyan gyakorlati kezdeményezés is indult, mely a szállodák környezetre káros hatásait hivatott csökkenteni. Annak ellenére, hogy ezek a kezdeményezések dicséretre méltóak és példaértékűek, sajnos csak kevés vendéglátóhely hajlandó lépéseket tenni, azzal érvelve, hogy túl költséges számukra zöld szállodává válni. Saját tapasztalataim sajnos azt mutatják, hogy még azok a szállodák sem képesek „zöld”-ként viselkedni, amelyek amúgy elnyerték ezt a címet. Dolgozatom témájául és címéül is éppen ezért választottam a kérdést: Miért építsünk zöld szállodát? A következő oldalakon igyekszem bemutatni majd azokat a lépéseket, kezdeményezéseket, melyek a világon számos helyen beváltak és amelyek megcáfolják azokat az állításokat miszerint egy szállodának nem éri meg zöldnek lenni. | hu_HU |
| dc.description.course | Turizmus-vendéglátás | hu_HU |
| dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
| dc.format.extent | 37 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/147756 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | zöld | hu_HU |
| dc.subject | szálloda | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A zöld szállodák gazdasági és társadalmi jelentősége | hu_HU |
| dc.title.translated | The economic and social importance of green hotels | hu_HU |