A kukorica termesztése dobogós helyet foglal el hazánkban. A növekvő népesség miatt, cél a hozam maximalizálása, de ugyanakkor a felhasznált energiaforrások optimalizálása. Precíziós termesztéssel az inhomogén táblákon is lehet magas termésátlagokat elérni. A gazdáknak egy új szemléletet jelent ez a módszer, de ösztönzéssel és támogatásokkal egyre többen modernizálják gazdaságukat. Szakdolgozatom témáját azért választottam, mert számos lehetőséget látok az effektívebb hazai termesztés megvalósítására. A rendszerváltás óta lassan fejlődik a magyar mezőgazdaság, ezért nemzetközi versenyben nem tudunk elég jól teljesíteni. Ennek a szektornak a nagyobb részét az X generáció teszi ki és nehezebben állnak át az új technológiára. Egyrészt a nagy tőkebefektetés miatt, másrészt megelégednek a hagyományos termesztéssel. A műhold felvételezéssel képet kapunk a tábla heterogenitásáról, így megelőzhetünk és megoldhatunk számos felmerülő problémát. Pontosabb ismereteket gyorsabban szerezhetünk ennek segítségével. Ezekkel az ismeretekkel hatékonyabb a termesztés egy heterogén táblán az input anyagok kijuttatása. A hozamot és a vegetációs indexet befolyásolhatja az éjvárat és a talajfolt. Napjainkban nagyon változékony az időjárás hazánkban, ami kiszámíthatatlan termést eredményez. A talajfolt ökológiai tényezői, mint víz, levegő, tápanyag hatással vannak szintén a hozamra. Vizsgálatom a 11,4 hektáros Szalmáskert üzemi táblán lett végezve. Sentinel-2 műholdfelvételek felhasználásával lett elvégezve NDVI értékek számítása QGIS szoftverrel. A Veris U3 talajszkennerrel a talaj elektromos vezetőképességét vizsgáltam és felosztottam a területet a mért víz- és sótartalom alapján. Az értékek segítségével készült a térinformatikai adatbázis a QGIS programban. Következő lépésként LSD módszerrel elemeztem a térinformatikai adatbázist, majd összehasonlítottam a mért NDVI értékeket a kombájn által mért adatokkal. A kapott eredmények alapján változékony az összefüggés NDVI értékek és a hozam között.