Szakdolgozati kutatásom középpontjában közösségi média és annak fogyasztási szokásai állnak Z generációra gyakorolt társadalmi hatások tekintetében. A témaválasztásom aktualitását az információs társadalom kiteljesedése, illetve a digitális eszközök és a közösségi média mindennapi életbe való integrálódása és szocializációs hatásai indokolják. A XXI. századi technológiai fejlődés és a vizualitásra épülő platformok elterjedése ugyanis alapjaiban formálta át a fiatal, 15-30 éves korosztály mindennapi kommunikációs, információszerzési és szocializációs folyamatait. A témában személyesen is érintett vagyok, igy a felvetéseimet a saját tapasztalataim és az a megállapítás alkotta, hogy miközben az online tér a folyamatos kapcsolódás illúzióját nyújtja gyakran szorongást, társadalmon belüli összehasonlítási kényszert és elszigetelődést idéz elő. A dolgozatom elméleti keretrendszere a digitális fordulatot és annak hatásait elemző hazai és nemzetközi szakirodalmakra épült, a szakirodalmi áttekintés során kitértem továbbá a digitális tudatosság, az online identitásformálódás és a generációk közötti kommunikációs különbségek kérdésköreire is. Ezek alapján terveztem meg az empirikus kutatásomat is, melynek célja az volt, hogy magam is feltárjam, saját adatgyűjtésem segítségével teszteljem a hazai Z generáció körében is a korábban megfogalmazott társadalmi hatásokat. Négy kutatási kérdés és négy hipotézist fogalmaztam meg, melyek alapján elkészítettem az online kérdőívemet a helyzet felméréséhez. Az eredményeket tekintve két hipotézisemet elvetettem, kettőt pedig igazoltam. Összességében a kutatásomban vizsgált minta rámutatott arra, hogy a generációm nem passzív elszenvedője a digitális tér hódításának, adaptálódtak a mindennapokban, képesek a tudatos online-offline egyensúly megteremtésésre, azonban kihívást jelent számukra a generációk közötti meg nem értettség és a társas összehasonlítás.