A dolgozat a rezidensek felelősségének komplex vizsgálatára vállalkozik, középpontba állítva a szakorvosi felügyelet szerepét mint jogi és szervezeti kontrollmechanizmust. A kutatás a büntetőjogi, polgári jogi és munkajogi felelősségi keretek elemzésén, valamint a bírói gyakorlat feldolgozásán alapul. Az eredmények rámutatnak, hogy a rezidensek felelőssége nem értelmezhető izoláltan, hanem a felügyeleti rendszer működésének függvényében alakul, ahol a kompetenciahatárok és a tényleges szakmai kontroll kulcsszerepet játszanak. A büntetőjogi felelősség az ultima ratio elvének megfelelően kizárólag a legsúlyosabb esetekre korlátozódik, míg a dokumentáció és a felügyelet minősége meghatározó a felelősség megítélésében. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a felügyeleti hiányosságok nem csupán egyéni, hanem rendszerszintű kockázatot jelentenek. Következtetésként megállapítható, hogy a strukturált felügyeleti modellek, a világos kompetenciahatárok és a vezetői kontroll erősítése alapvető jelentőségű. A rezidensek mint stratégiai humánerőforrás megtartása nemcsak szakmai, hanem fenntarthatósági kérdés is az egészségügyi rendszerben.