Visszatelepített magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) állománydinamikájának és élőhely-preferenciájának vizsgálata a Kék-Kálló völgyben

Abstract

Diplomamunkámban a Kárpát-medence egyik kritikusan veszélyeztetett endemizmusának, a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) bagaméri populációjának a tér- és időbeli dinamikáját vizsgáltam a 2013-as visszatelepítést követő időszaktól napjainkig. A kutatás elsődleges célja a populáció terjeszkedési ütemének számszerűsítése és az aktuális elterjedési határok rögzítése volt különböző monitoring módszerek alkalmazásával. A terepmunka során hagyományos túrásszámlálást, valamint légi- és műholdfelvételeket használtam a túrások-, a terjedési ütem- és az élőhelyhasználat pontos feltérképezésére, a begyűjtött adatokat pedig térinformatikai környezetben (QGIS) dolgoztam fel. Eredményeim igazolják, hogy a visszatelepítés óta eltelt 12 évben a populáció folyamatosan terjeszkedett és mára stabil, önfenntartó populáció alakult ki a vizsgált gyepterületen. Az elemzések megerősítették, hogy a bagaméri visszatelepítési-projekt a hazai fajmegőrzés egyik sikeres példája, amely alapul szolgálhat további állományok védelméhez. A dolgozat rávilágít a hosszú távú, következetes természetvédelmi beavatkozások fontosságára és az aktív fajvédelem jelentőségére.