Ennek jegyében az átfogó büntetőeljárási reform részeként szemléletváltást, újító megoldásokat tartalmaz a 2017- ben elfogadott törvény. Azt a társadalmi elvárást teljesíti, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a büntetőeljárások menete, és ennek fényében a letartóztatás is. A dolgozatom a letartóztatást vizsgálja. Alapjogi megközelítésből kell kiindulnunk, hiszen a letartóztatás számos kérdést vet fel mind alkotmányossági, mind emberi jogi vonatkozásban is. Gyakran tárgyalt téma napjainkban a különböző bírói fórumokon, az Alkotmánybíróságon, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságán (European Court of Human Rights,továbbbiakban: EJEB) is.A hipotézis vonatkozásában a dolgozatban arra keresem a választ, hogy vajon megfelelő lett-e a letartóztatás szabályozása az új törvény tükrében, hiszen ezen jogintézmény meglehetősen komplex megítélésű. Véleményem szerint a szabályozás kellően átfogó és egyszerűsítő jelleget tükröz, hiába több kritika is illeti.