A 21. század emberének fontos szempont, hogy mindent könnyen, gyorsan el tudjon intézni otthon a fotelban ülve. Ezzel veszélybe sodorhatja a saját egészségét, hiszen növelheti számos olyan betegségnek a kockázatát, ami a rendszeres mozgással megelőzhető lehet. A mozgás nem csak ezen betegségek megelőzésére lehet megoldás, de emellett jótékony hatással bír mind a lelki, mind a szellemi jóllétre is. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a trambulinos edzésforma vagy az állóképességi edzés fejleszt e nagyobb mértékben. Emellett célunk az, hogy népszerűsítsük a fizikai aktivitást és megértessük ennek fontosságát az egészségünk megőrzése érdekében. Ahhoz hogy felmérjük a két csoportot, passzív és aktív teszteket alkalmaztunk. Passzív tesztek közzé tartozik a testtömeg és testsúly értéke, a BMI értéke, a testünk különböző részein mért körfogatok, a nyugalmi vérnyomás és pulzusérték. Az aktív tesztek közé a 6 perces sétateszt, a 3 perces lépcsőteszt és a Timed Up and Go teszt tartozik. A teszteket elvégeztük a tornaprogram előtt és azt követően. A tornaprogram csupán 4 hét volt, mivel a Covid-19 járvány második hulláma miatt az edzéseket fel kellett függeszteni. Ám ennek ellenére mind a két csoportnál javuló értékeket értünk el. A csoportok eredményeit 3 hipotézis szerint vizsgáltuk. Az elsőben aszerint, hogy mióta végeznek testmozgást és ehhez képest milyen fejlődést mutatnak. A másodikban a résztvevők adatait aszerint vizsgáltuk, hogy mennyit fejlődtek az első méréshez képest, a harmadikban pedig a két csoport fejlődését egymáshoz viszonyítva vizsgáltuk. A hipotézisünk csak a második esetben nyert bizonyítást, miszerint önmagához képest mindenki fejlődött. Összességében nézve az a feltételezésünk, miszerint a trambulinos edzésforma jobban fejleszt, nem nyert bizonyítást, azt viszont kijelenthetjük, hogy a mozgásnak volt eredménye, hiszen a változások pozitív irányba történtek.