Xanthomonas euvesicatoria szembeni rezisztenciát biztosító Cabs6 génjelöltek vizsgálata vírus indukálta géncsendesítéssel paprikában (Capsicum spp.)

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKaczur, Dávid
dc.contributor.authorTóth, Zoltán Gábor
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-04-14T13:13:35Z
dc.date.available2025-04-14T13:13:35Z
dc.date.created2024-10-25
dc.description.abstractA paprika az egyik legjelentősebb termesztett zöldségnövény a világon és egyben az egyik legnagyobb mennyiségben használt fűszernövény is. Azonban a termesztését számos növénypatogén kórokozó megnehezíti. A Xanthomonas euvesicatoria a baktériumos levélfoltosság kórokozója, ami a paprika termesztését fenyegető fontos baktériumos betegség. A kórokozó világszinten elterjedt, de kiemelt jelentőséggel főleg trópusi és szubtrópusi övezetekben bír. Egyaránt megjelenhet szántóföldi és növényházi termesztési körülmények között, mivel a baktérium számára a meleg 30°C-os körüli hőmérséklet és a magas 90%-os relatív páratartalom a kedvező. A kórokozó főleg fertőzött vetőmaggal vagy víz segítségével terjed és a sztómákon valamint apró sebzési felületeken keresztül fertőz. A fertőzés következtében a leveleken vizenyős elbarnuló foltok jelennek meg, addig a terméseken főleg a varas tünetek a jellemzőek. A levélhullás asszimiláció csökkenéshez a varas tünetek pedig minőségi romláshoz vezetnek és kiválló támadási pontot biztosítanak másodlagos kórokozók, főleg gombák számára. Így a fertőzés egyaránt vezet minőségi és mennyiségi kártételhez. A termesztett növények kémiai növényvédelme napjainkban egyre nehezebb. A hatóanyag engedélyek visszavonása, rezisztens kórokozók kialakulása, szermaradványok jelenléte a termésben, ami veszélyezteti a fogyasztók egészségét, valamint a növényvédelmi költségek növekedése együttesen növelik az igényt a rezisztens fajták iránt. A paprika esetén több specifikus R gén is ismert, mint a BS1, BS2, BS3, BS4, BS7 amelyek HR megjelenésével biztosítanak rezisztenciát a kórokozóval szemben. Azonban ezek a gének nem biztosítanak teljes védettséget a baktérium minden törzsével szemben. A recesszív módon öröklődő bs5 és bs6 gének azonban nem járnak együtt hiperszenzitív reakcióval, nem jelennek meg nekrotikus foltok a fertőzött rezisztens növényen és mindezidáig nem jelentettek rezisztencia törő törzset a génekkel szemben. Így vizsgálataink a bs6 recesszív rezisztencia génre irányultak, amely rezisztenciát biztosít a Xanthomonas euvesicatoria mind a tizenegy ismert törzsével szemben. A csoport a kutatómunka során a bs6 gén lókuszhelyének meghatározását tűzte ki célul. A bs6 gént hordozó PI271322 és a fehérözön kereszteződéséből létrehozták az F1, illetve az F1 egyedek önbeporzásával az F2 populációt. majd rekombináción alapuló térképezési módszerekkel egy Cabs6 gén kromoszómális helyzetét, majd rekombináción alapuló térképezési módszerekkel egy ~40 kbp-os régióra szűkítették a bs6 gén térképhelyét. Az adott régióban két potenciális rezisztencia génjelöltet sikerült azonosítani bioinformatikai módszerekkel. Jelen kutatómunkánk erre a két génjelöltre irányult és vizsgálataink során azt szerettük volna megtudni, melyik gén felelős a rezisztens tulajdonságért. A gének funkcionális genomikai vizsgálatához a virus indukálta géncsendesítés módszerét választottuk. A gének kódoló régiójának egy darabját rekombináns, dohány zörgőlevelűség vírus (TRV) vektorba juttatuk, majd ezeket a vírusokat rezisztens PI271322 és szenzitív fehérözön növényekre passzáltuk. A passzálást követően X. vesicatoria R6 törzsével fertőztük a növényeket és elvégeztük a fenotípus értékelését. Összesen 20-20 géncsendesített növényt fertőztünk az egy-egy génjelölttel, valamint 10 növény esetén a két génjelölt gén csendesítésére szolgáló TRV konstrukciókat együttesen juttattuk be a növényekbe. A fenotípus értékelést követően fehérözön növényeken mind a két kandidáns gén csendesítése esetén tapasztaltunk rezisztens fenotípusú egyedeket, azonban a két génjelölt együttes csendesítése esetén nem tapasztaltunk rezisztens fenotípust X. vesicatoriával szemben.
dc.description.courseMezőgazdasági mérnöki
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent46
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/389077
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectXanthomonas
dc.subjecteuvesicatoria
dc.subjectrezisztencia
dc.subjectbaktériumos levélfoltosság
dc.subjectpaprika
dc.subjectCapsicum
dc.subjectbs6
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok
dc.titleXanthomonas euvesicatoria szembeni rezisztenciát biztosító Cabs6 génjelöltek vizsgálata vírus indukálta géncsendesítéssel paprikában (Capsicum spp.)
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Tóth Zoltán Gábor - Xanthomonas euvesicatoria szembeni rezisztenciát biztosító Cabs6 génjelöltek vizsgálata virus indukálta géncsendesítéssel paprikában (Capsicum spp.).pdf
Méret:
960.69 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)