A háromdimenziós koszorúér-rekonstrukció alapján elvégezhető görbületanalízis használata a stentimplantáció tervezésében újabb lehetőségeket nyitott az in-stent restenosis kiküszöbölésére. A stentbeültetés előtti ív-húr arány, és a stent széleinél mérhető hajlásszögek szoros korrelációt mutatnak ezek stentelés hatására bekövetkező változásaival. Az ACR paraméter jól jellemzi a vizsgált ér-szegmentum térbeli görbületét, és ez az érték meghatározhatja az ér falában keletkező krónikus feszülést, mely a patológiás intimaproliferáció kialakulásához vezethet. A pre-stent ACR önálló független prediktornak bizonyult az in-stent restenosis kialakulása szempontjából, így mértékének figyelembe vétele a stenthossz megválasztása és a stent pozícionálása során – különösen fokális görbületek esetén – tovább finomíthatja a perkután koronária intervenció módszerét. Az intrakoronáriás fiziológiai mérések pontosítása területén kapott eredményeink alapján elmondható, hogy a hidrosztatikai nyomás számításának klinikai jelentősége elsősorban a szignifikancia határán mozgó koszorúérszűkületek esetén lehet kifejezett, különösen a disztális koronária-szegmentumokban történő nyomásmérések esetében. A hidrosztatikai nyomás hatására az FFR és nyugalmi Pd/Pa értékekben bekövetkező változások fordítottan arányosak az aktuális aortanyomással. A változások iránya a szenzornak az koszorúér szájadékába helyezett katéter végéhez viszonyított vertikális orientációjától függ. A különböző betegek azonos koszorúér-szegmentumában mért hidrosztatikai nyomások hasonlóak voltak. Ez a megfigyelés lehet az első lépése annak, hogy létrehozzunk egy megbízható, koszorúér-szegmentumonként meghatározott korrekciós faktort, megteremtve a szegmentum-alapú, empirikus döntéshozatal lehetőségét. Tekintettel az elmúlt időszakban újonnan megjelenő, kép-alapú nyomásarányokra (pl. QFR), az invazívan mért adatok hidrosztatikai nyomással történő korrigálása tovább pontosíthatná a kevésbé invazív algoritmusokat, és javíthatná a koronária fiziológia ezen új vizsgálómódszereinek pontosságát.

The use of curvature analysis performed on the basis of three-dimensional coronary artery reconstruction for planning stent implantation opened up new possibilities predicting in-stent restenosis. Pre-stent arc-chord ratio and bending angles at the end of the stent showed strong correlation with their changes during stent implantation. The arc-chord ratio defines the spatial curvature of the examined vessel segment well, furthermore it is possibly able to predict pathological proliferation of the intima caused by chronic stress in the coronary artery wall. The pre-stent ACR proved to be an independent predictor of in-stent restenosis, therefore taking into account the extent of this parameter during election the length and positioning of the stent – especially in focal lesions – can further improve the percutaneous coronary intervention. Based on the results from clarification of intracoronary physiological measurements we can declare that in coronary stenoses located at distal segments with unclear significance, the clinical importance of hydrostatic pressure calculation could be pronounced. Direction of the alterations - caused by hydrostatic pressure - in fractional flow reserve and resting Pd/Pa values depend on the vertical orientation of the pressure wire sensor to the tip of the catheter at the coronary orifice. The effect of hydrostatic pressure correlates with the current aortic pressure inversely. The values of hydrostatic pressure detected per segment were similar in different patients. This perception can be the first step to create an accurate correction factor for each segment of coronary artery system, resulting the possibility of the segment based, empirical decision making. Considering the rising of image-based pressure ratios (e.g. QFR), an invasively measured pressure corrected by hydrostatic values could clarify further the less-invasive algorithms, and improve the precision of these new assessments of coronary physiology.