A Kutatás-módszertani kiskönyvtárnak ez a kötete olyan témával foglalkozik, melyről magyar nyelven eddig alig lehetett olvasni - annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre elterjedtebbek azok a kvalitatív jellegű kutatások, melyek céljaikban és kutatásmetodológiai megoldásaikban az ún. pozitivista paradigma helyett egy más tudományfilozófiai alapon álló szemlélettel közelítenek a pedagógiai jelenségek vizsgálatához. Ezért hiánypótló ez a munka, melyben a szerző a kvantitatív és a kvalitatív metodológia szembeállítása helyett hasonlóságaik és különbözőségeik kiemelésével, alkalmazhatóságuk kereteinek bemutatásával igyekszik a pedagógiai kutatók segítségére lenni. A kötet jól használható a pedagógia és tanár szakos hallgatók szakdolgozatának elkészítéséhez, meríthetnek belőle a doktori képzésben részt vevők és az empirikus kutatásokat folytató szakemberek is.A tartalomból: Ismeretelmélet és tudományos kutatás - A pozitivista szemlélet elterjedése a társadalomtudományokban - A naturalisztikus, etnográfiai, kvalitatív, értelmező kutatási metodológiák megjelenése a társadalomtudományokban és a pedagógiában - A pozitivista és értelmező paradigma jellemzői - A kvantitatív és kvalitatív kutatási metodológia jellemzői - Az ismeretelméleti paradigmák és kutatás-módszertani megfelelőik felvetette problémák - A kvalitatív kutatás folyamata - A kvalitatív szemléletű kutatás típusai a pedagógiában - A kvalitatív szemléletű kutatás főbb jellemzői - Adatelemzés a kvalitatív kutatásokban - A kvalitatív kutatások erősségei és hátrányai - Kutatási módszerek a kvalitatív metodológiában - Kutatásetikai kérdések - Érvényességi és megbízhatósági problémák a kvalitatív kutatásokban - Példák a kvalitatív metodológia alkalmazására a pedagógiában - A kvalitatív kutatásmetodológia mai megítélése Fogalmak Az a módszertani sokszínűség, amely a modern társadalomtudományokat jellemzi, évszázados ismeretelméleti, tudományfilozófiai kérdésekre alapozódik. Ahhoz, hogy megfelelően alkalmazni tudjuk az egyes módszereket, nem elég tisztában lennünk használatuk technikájával, hanem azt is át kell gondolnunk, milyen tudományos értékrendbe, ha úgy tetszik világképbe helyezve tesszük fel a jelenségekre vonatkozó kérdéseinket, milyen elméleti háttere van az egyes kutatásmetodológiáknak és módszereknek. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a munka, a pedagógiai kutatásban alkalmazható, ún. kvalitatív módszertan bemutatásával. A társadalomtudományokban megjelenő kvalitatív vagy nem pozitivista, etnográfiai, esetleg naturalisztikusnak nevezett módszerek, módszeregyüttesek bemutatása, a kialakulásuk mögött álló tudományfelfogás megismerése csak gazdagíthatja a pedagógia kutatásmódszertanát és ezzel együtt valóságfeltáró lehetőségeit is. A kvalitatívnak nevezett módszerek alkalmazásával eddig kevéssé kutatott vagy másképp kutatott pedagógiai jelenségeket vehetünk célba. A kvalitatív szemléletmód beemelése a neveléstudomány kutatási megközelítései közé tehát e tudományterület szélesebbre nyitását, differenciálódását segítheti elő, és a megjelenő új problémákhoz eddig nem alkalmazott kutatási módokat rendelhet hozzá. Rávilágít arra is, hogy a pedagógia interdiszciplináris kapcsolatai kiterjednek a kutatásmódszertan területére.