A szakdolgozat a mesterséges intelligencia büntetőeljárásban történő alkalmazásának lehetőségeit és korlátait vizsgálja, különös tekintettel az igazságszolgáltatás alapelveire gyakorolt hatásaira. Bemutatja az MI fejlődését és nemzetközi megjelenését a jog területén, majd elemzi a magyar igazságszolgáltatásban jelenleg alkalmazott technológiai megoldásokat. A dolgozat kiemelt figyelmet fordít az MI és az olyan érzékeny területek kapcsolatára, mint a hazugságvizsgálat, az agyi képalkotás és a döntéstámogató rendszerek, rámutatva ezek jogi és etikai kockázataira. Vizsgálja továbbá az MI alkalmazásából fakadó veszélyeket, különösen az emberi döntéshozatal háttérbe szorulását és a bírói meggyőződés befolyásolhatóságát. A munka elemzi a magyar és az európai uniós szabályozási környezetet, különös tekintettel az adatvédelemre és az emberi felügyelet követelményére. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy a mesterséges intelligencia miként járulhat hozzá az igazságszolgáltatás hatékonyságához anélkül, hogy veszélyeztetné annak humánus és jogállami jellegét.