Új terápiás lehetőségek migrén kezelésében

Abstract

A migrén egy komplex, krónikus neurológiai kórkép, amely mind az egyén, mind a társadalom számára nagy terhet jelent. A Global Burden of Disease Study 2019. évi adatai alapján a migrén a munkaképes korú lakosság körében a második helyen áll a munkaképességet legnagyobb mértékben csökkentő betegségek között, a nőknél pedig az első helyen áll a funkcióromlással korrigált életévek (DALY) mutató szerint. A migrén a világ teljes populációjának 14%-át érinti. A világ népességének 15,8%-a szenvedett fejfájástól minden egyes nap. A 2019-ben mintegy 581 millió embert érintő betegség 42,1 millió rokkantsággal eltöltött évért volt felelős, ami 16%-os növekedést jelent 1990-hez képest. A szakdolgozat célja a migrén terápiájában az elmúlt években megjelent CGRP-rendszer ellenes gepántok, monoklonális antitestek farmakológia jellemzése és klinikai hatékonyságuk összegzése. Az áttekintett adatok alapján a CGRP útvonalat célzó monoklonális antitestek és a gepántok áttörést hoztak a migrén kezelésében, jelentősen csökkentve a havi migrénes napok számát. Előnyösebbek a hagyományos kezeléseknél a következők miatt: célzottan fejtik ki a hatásukat, minimális mellékhatással, jobb tolerálhatóságot biztosítanak. Hatásuk gyorsan kialakul, míg a klasszikus preventív gyógyszerek hatásossága gyakran csak 2–3 hónap alatt. A napi rendszeres gyógyszerbevételt igénylő klasszikus megelőző szerekhez képest a monoklonális antitestek havonta vagy negyedévente való adagolása kényelmesebb a betegek számára. Akut kezelésben előnyös, hogy nem váltanak ki érösszehúzódást, így azoknak is biztonsággal adhatók, akiknél a triptánok a mellékhatások miatt kontraindikáltak. Az új, célzott terápiák alapjaiban változtatják meg a migrén kezelését, lehetővé teszik a személyre szabottabb és hatékonyabb terápiát. A hosszú távú biztonságosság és a költséghatékonyság pontosabb megítéléséhez azonban további valós életbeli adatok szükségesek.