Dolgozatomat az 1990-ben védetté nyilvánított Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet vaddisznó állománydinamikájáról és természetvédelmi megítéléséről írtam. Célkitűzéseim voltak: a vizsgált terület élővilágának és ökológiai adottságainak bemutatása, a vaddisznó megtelepedését lehetővé tevő élőhelyi változások elemzése, állomány dinamikájának értékelése a teljes területen és vadászatra jogosultanként, a vadkárok és megjelenési formáinak bemutatása, az állomány állategészségügyi helyzetének ismertetése, az eredeti élőhelyére visszatelepült állomány természetvédelmi értékelése. A felmérést a teljes terület feltérképezésével kezdtem. A vizsgált terület egy közép-tiszai élőhely, tájegységre jellemző domborzati és éghajlati viszonyokkal, speciális geológiai és élőhelyi adottságokkal. Elemeztem azokat az élőhelyi változásokat, amik lehetővé tették a vaddisznó megtelepedését a területen. Ismertettem a területen előforduló vadkárokat, és azok megjelenési formáit. A vaddisznó már a védetté nyilvánítás előtt is jelen volt a területen, ezért a korábban a területen gazdálkodott vadgazdálkodóknál vizsgáltam és elemeztem a védetté nyilvánítás előtti adatokat is, összehasonlítva az országos és a B-A-Z megyei adatokkal. A védetté nyilvánítás óta mind a terület, mind a vaddisznóállomány jelentős változásokon ment keresztül. Az élőhelyi változások, hol kedvezően, hol kedvezőtlenül befolyásolták a területen élő vaddisznóállomány életterét. A vaddisznó, mint „plasztikus” faj, szinte minden változást átvészelt, kiheverte az 1990-es évek közepén a pestis járványt. Mára erős populációval, a terület egyik meghatározó nagyvadfajává vált. Javaslatokat tettem a vaddisznóállomány kezelésre, a védett természeti értékekben okozott károk csökkentésére. Összességében megállapítható az 1990-2005-ös időszakra, hogy a terület vadeltartó képességének megfelelő szinten tartott állomány, szakszerű gazdálkodás mellett beilleszthető a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet élővilágába.