Szakdolgozatomban a fiatalok párválasztási attitűdjeivel foglalkozom. Azt a jelenséget vizsgálom, hogy a házasságkötések számának folyamatos csökkenése, az első házasságkötés életkorának kitolódása, és az egyre elfogadottabb élettársi kapcsolatok megjelenése és térnyerése hogyan hozható kapcsolatba a posztadoleszcens életszakasszal, a kitolódó fiatalkorral. Arra szeretném rávilágítani a figyelmet, hogy a tanulmányok kitolódása, a fiatalok szülőktől való későbbi leválása, a munkakezdés kitolódása, és az ezen jelenségekkel járó bizonytalanságok befolyásolják a párkapcsolatokat, hatással vannak az első együtt élő partnerkapcsolat kiválasztására. A témával kapcsolatban egy rövid kutatást is végeztem, amelyben nyolc egyetemista hallgatót kérdeztem meg párválasztási szokásaikról. Arról, hogy milyen tényezők befolyásolják őket a párválasztásban, arról, hogy hogyan tudják összeegyeztetni a tanulmányaikat egy párkapcsolattal, illetve hogy hogyan tervezik az első együtt élő partnerkapcsolatukat, mennyire befolyásolhatja majd a munkakezdés és karrierépítés ezt a választásukat. A szakirodalom és a kutatásom alapján azt mondhatom, hogy a kitolódó kamaszkor, a meghosszabbodott tanulmányok az élettársi kapcsolatok kialakulását segítik elő, mivel ez a házassághoz képest kevésbé kötött párkapcsolati forma jobban alkalmazkodik a bizonytalan posztadoleszcens korhoz. Emellett azonban a fiatalok többsége tervez házasságkötést, de azt majd csak azután, ha biztos anyagi hátteret tud maga mögé teremteni.