A megnövekedett piaci igényeket a hazánkban használt tó gazdasági formákkal nem lehet kielégíteni, ezt csupán az akvakultúrás termelésének bővítése képes biztosítani. Ehhez azonban számos kísérletet kell még elvégezni, mind tartástechnológiai területen, illetve takarmányozástechnológiából. A sügér magyar országon őshonos halfaj. A sügér húsa rendkívül ízletes, kevés szálkát tartalmaz, viszont mivel ritkán fordulnak elő nagyobb egyedek, így jelentősége csekély mértékű. A kísérletem elsődleges célja az volt, hogy megfigyeljem a sügér ivadékok fejlődésében milyen befolyással bír a fény intenzitásának megváltoztatása zárt ivadéknevelő rendszerben. A kísérlet eredményei hatékonyan felhasználhatók a gyakorlatban is, mivel a kísérletem során a sügér termelési technológiájában a testtömeg növelése szempontjából elengedhetetlen tartástechnológiai elem, a fény hatását elemeztem. A kísérletem során nyert tapasztalatok és kísérleti eredményeim alapján több javaslat is megfogalmazható a gyakorlati alkalmazás számára, és további kutatási irányok is meghatározható a jövőre nézve. A megfigyeléseimet átgondolva arra a következtetésre jutottam, hogy az intenzív recirkulációs rendszerben nevelt sügérivadékok egyedszámának növelése nem indokolt, mivel nem jelentkezett sem a kannibalizmus, sem más tényező által okozott elhullás. További kutatásokra adhat okot más környezeti tényezők hatásának vizsgálata ugyanilyen intenzív, ill. félintenzív nevelési technológiát alkalmazva. Vizsgálandó tényezők lehetnek pl. a víz pH-értéke, a víz hőmérsékletének változtatása, a takarmány különböző típusainak, ill. takarmánymennyiség változtatása is.