Az élelmiszergazdaságban és ezen belül a baromfifeldolgozás során rengeteg melléktermék keletkezik, aminek a hasznosítása a mai technológiák mellett megoldható, azonban az általam vizsgált üzemben ez még részben megoldott és a megvalósult kapacitásbővítés következtében még inkább fontosabbá válik a probléma megoldása. A melléktermékek a vállalatok és a környezet számára is feleslegként jelentkeznek, valamint gazdasági és környezeti teherrel bírnak. A vizsgált nyírbátori üzemben ezért azon dolgoznak, hogy a nyesedékekből, tollból és az állati vérből liszt terméket állítsanak elő, amivel takarmány kiegészítőket tudnak dúsítani.

A liszteknek meghatározott beltartalmi és nedvességtartalmi paramétereknek kell, hogy megfeleljenek. Az egyes paraméterek mérési módszerei idő és vegyszer igényesek. Célom a fehérjelisztek hasznosítása során szükséges vizsgálati módszerek továbbfejlesztése. A Hemoglobin vértermék, a húsliszt, valamint a toll-liszt gyors és nem destruktív spektrális alapú mérési lehetőségének és nedvességtartalmi monitorozásának kidolgozása.

A vizsgálathoz a fehérjeliszt mintákat a nyírbátori állati melléktermék feldolgozó telep biztosította. A telepről származó nyesedékekből, tollból és vérből előállított lisztek azonosíthatóságára spektroszkópiai vizsgálatokat végeztem. A mérésekhez NIR256-2.5TEC spektrométert alkalmaztam. A mérések 1000-2500 nm-ig terjedtek. Kutatásom során különböző arányokban nedvesítettem az egyes mintákat azzal a céllal, hogy az egyes lisztek nedvességi állapota spektrálisan azonosítható legyen. Az egyes liszteket 50 % nedvességtartalom eléréséig nedvesítettem, 20 % eléréséig 2 ml-ként, majd 5-5 ml hozzáadásával 50 % nedvességtartalomig. A különböző nedvességi állapotokban három spektrális mérést végeztem, melyek átlagát vettem figyelembe a későbbi számítások során.

Az eredmények kiértékelése során meghatározhatóak, hogy mely lisztek mely hullámhossztartományban azonosíthatóak, melyek alkalmasak az adott fehérjeliszt egyedi azonosítására és elkülönítésére, valamint a nedvességtartalmuk későbbi monitorozására. Megfigyelhető, hogy a nedvességtartalom növekedésével a reflektancia értékek fokozatosan csökkennek. Megállapítottam a nedvességre legérzékenyebb hullámhossztartományokat, mely a Hemoglobin vértermék esetén megközelítőleg 1870-2020 nm, húsliszt esetén 1900-2020 nm, toll-liszt esetén pedig 1890-2010 nm. A spektrális vizsgálatok alkalmazásával gyorsan, alacsony energia- és eszközigénnyel állapíthatóak meg a lisztek típusai, valamint nedvességtartalmi értékei. Vizsgálataim továbbfejlesztése által a fehérjelisztek nedvességtartalma automatizálható módon mérhetővé válhat.