A dolgozatommal rá kívánok világítani, hogy mennyire is nélkülözhetetlen eleme az életnek a víz és milyen rendkívül fontos is annak védelme, minőségének megóvása. Napjainkban, az időjárás változásából, az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának növekedéséből kifolyólag a mezőgazdaságban egyre növekszik a területek öntözése utáni igény. Ezért lényeges volna a 70-es, 80-as években épült belvízcsatornák és tározók karbantartása- és rehabilitációja, továbbá a bennük lévő víz, minőségének védelme- és javítása. E szempontokat, tényeket figyelembe véve végeztem el a Villongó-ér és a Villongói víztározó vízminőségének vizsgálatát. A vizsgálódásaim során a két víztestből, 2 hetes rendszerességgel vett vízminták elemtartalmát (NO2, NO3, NH4, PO43) BOI5 koncentrációit és pH értékeit, laboratóriumban határoztam meg. Továbbá vizsgáltam terepen, majd összehasonlítottam a két víztest: -medrének növényzettel való borítottságát, -partjai mentén lévő növényzet magasságát és szélességét, -partjai mentén a szűrősávok szélességét és a rajta található növényzet magasságát. Mederkeresztmetszet felvételezés történt az ér több pontján, továbbá mederszélesség-mérés is. Minden alkalommal történt vízmélység, vízállás mérés a mintavételi pontok helyszínén. Továbbá, a mintavételi pontok környezetében található területek hasznosítási típusa is meghatározásra került. A laboratóriumi elemzések során kapott eredmények alapján az MSZ 12749 szabvány és a VGT vízkémiai referencia határértékei szerint minősítettem a két víztestből származó vizeket. A laboratóriumi elemzések során kapott eredmények, morfológiai- és növényzetmérések, megfigyelések alapján teszek javaslatokat a két víztestben található víz minőségének javítására, a karbantartási- és morfológiai hiányosságok megszüntetésére és a terület, valamint a víztestek és a bennük lévő víz felhasználásának lehetőségeire.