A hidrogén hasznosításának egyik kulcskérdése a biztonságos, megfelelő tárolás. A kémiai kötéséken alapuló tárolás az egyik legígéretesebb, mivel ezek hosszútávon is megbízhatóan tudják tárolni a hidrogént. A szakdolgozati témámban is egy ilyen kutatást végeztem el, ahol palládium(II)-komplexet alkalmaztam katalizátorként. Az ammóniaborán vizes közegben történő katalitikus bontását tanulmányoztam 30-60 Celsius-fok között. A reakció során atmoszférikus gázbüretta segítségével követtem a hidrogéngáz fejlődésének a mennyiségét. NMR mérésekkel igazoltam, hogy az ammóniaborán teljes mértékben elbomlott a katalizátor jelenlétében, azaz a reakció 100%-os konverzióval ment végbe. A mért adatokból kiszámoltam a konverziót, majd ezt ábrázoltam az eltelt idő függvényében. Egyeneseket illesztettem, majd ebből meg határoztam az iTOF értékeket, ezután pedig a látszólagos aktiválási energiát. Összeségében arra a következtetésre jutottam, hogy az ammóniaborán kiváló hidrogéntárolónak bizonyul.