A növénytermesztés, akárcsak az agrárium többi ágazata napról-napra hatalmas fejlődésen megy keresztül. A termésátlagok növekedése és az előállított termékek minőségének javulása a legfontosabb cél. Ehhez a termesztett növényeknek, többek között a napraforgónak is a javulnak a genetikai alapjai, különböző rezisztens és toleráns vonalak megjelenésével javul a termésbiztonsága is. A hazai viszonylatban legfontosabb olajnövényt egyre jobb terméseredményekkel termesztjük és átlagaink bőven a világátlag felett vannak. Az intenzív termesztésnek sarkalatos pontja a szigorúan betartott, szakszerű növényvédelem. A napraforgó számos kártevővel és kórtani betegséggel is rendelkezik, de a betakarított kaszattermésre leginkább a gyomosodás van hatással. Diplomamunkámban a jelenleg forgalomban lévő három herbicidtolerancián alapuló gyomirtási technológiát elemeztem mechanikailag gyomirtott és kontroll területek bevonásával. KUKORELLI (2021) megállapította, hogy a napraforgó termesztést ezen HT-technológiák bevezetése forradalmasította azáltal, hogy több eddig nehezen irtható gyomnövény ellen kínált megoldást.A herbicidek különböző hatékonyságot mutattak a magról kelő kétszikű (Chenopodium album, Ambrosia elatior, Amaranthus retroflexus, Hibiscus trionum, Polygonum persicaria) és a magról kelő egyszikű (Echinocloa crus-galli, Setaria viridis, Panicum milliaceum) gyomok ellen. A vizsgálatok némiképp igazolják VÍGH (2010) kísérleti eredményeit, miszerint önmagában nem elég a napraforgót állományban gyomírtani. Több gyom esetében is tapasztaltam visszafogottabb hatást. A betakarítás során keletkezett adatok rávilágítottak a herbicides kezelés terméscsökkentő hatására is, melyet az imazamox használata után fellépő „yellow flash” okozott. Ennek ellenére is a maximális termést a Clearfield Plus-technológiában értem el, de herbicides területeken az Express-technológia vált be legjobban. Széleskörű alkalmazását mindenképp ennek a gyomirtási rendszernek vagy más módszerek kombinációjának használatát javasolnám.