Don toxin csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatása

Abstract

Az elmúlt években bekövetkező csapadékos időjárás miatt kedvező körülmények alakultak ki a gombák számára. Ez aktuális problémát jelent hazánkban, mivel a 2010-es év csapadékos időjárása rendkívüli módon kedvezett a Fusarium sp. fejlődésének. Hazai viszonyok között az egyik legjelentősebb szántóföldi kórokozó a Fusarium graminearum. Hazánkban a trichotecén típusú mikotoxinok fordulnak elő leggyakrabban, közülük a deoxinivalenol (DON) jelenlétét mutatták ki legtöbbször a gabonafélékben. A fuzárium fertőzést és mikotoxin termelődést teljes mértékben sehol sem sikerült még kiküszöbölni, azonban ezek elemzésére speciális analitikai eljárásokat dolgoztak ki. Esetleges ártalmatlanítási módszer lehet a fuzáriummal szennyezett kukorica biogáz alapanyagként való hasznosítása. Bár a fermentáció során a Fusarium sp. elpusztul, a DON toxin nem bomlik le, a fermentumban visszamarad, és azt kijuttatva a toxin hatással lehet egyes kultúrnövények csíraképességére. A dolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam a fuzárium mentes és a DON toxinnal szennyezett kukoricát tartalmazó fermentlé csírázásra gyakorolt hatását. Mivel a fermentlé toxin tartalma jelenleg megbízhatóan nem mérhető, ezért kukorica alapú hidrolízises modellkísérletet állítottunk be, amelynél a hidrolizált termékben a toxin már mérhetővé vált, így a kísérleteim során a hidrolizált termék csírázásra gyakorolt hatását is vizsgáltam. A hidrolízis segítségével a biogáz gyártás első szakaszát modelleztük. Vizsgálatokat végeztem továbbá a fuzárium mentes illetve fuzáriummal szennyezett, ezáltal DON toxint tartalmazó kukorica szemtermésének csírázási erejének összehasonlítására. A vizsgálataim során, szobahőmérsékleten tenyészeszedényes csírateszteteket állítottam be, ahol standard kvarchomokot használtam. Az egyes kezelések csíraképességét kontroll százalékában (%) kifejezve vizsgáltam. A csíranövények gyökérhosszait (mm) a kísérlet végén lemértem, valamint a Tukey-féle variancia-analízist használtam az egyes kezelések közötti szignifikáns különbségek, azaz mikotoxinok csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatásának kimutatására. A vizsgálataim összegzéseként elmondható, hogy egyértelműen nem igazolható a toxin serkentő vagy gátló hatása, azonban a fermentlében található egyéb anyagok felerősíthették a Fusarium sp toxinjának csírázást serkentő hatását.