Manapság már egyre nagyobb figyelmet fordítunk a nők által elkövetett bűncselekményekre, tehát egyre erőteljesebb hangsúlyt kap a női bűnözés. Hasonlatosan a fiatalkori bűnözéshez vagy példának okáért a fehérgalléros bűnözéshez, a bűnözés egy speciális részének, a képzeletbeli torta egy önálló szeletének tekinthető. Szakdolgozatom témájából és annak elég direktre sikeredett címéből egyértelműen leszűrhető, hogy büntetőjog egy elég egyedi területével kívánok foglalkozni. Ahogy azt Seneca is mondja „Minden kegyetlenség a gyengeségből fakad”. Ha jobban szemügyre vesszük, ezt az idézetet megláthatjuk, hogy mennyi igazság is rejtőzhet mögötte. Az elmúlt századok alatt egy erőteljes férfiközpontú világkép volt a domináns, ahol a nő csak, mint „múzsa”, gondoskodó, szerető „anya”, vagy odaadó „feleség” jelent meg. Pedig ez nem minden esetben van így. A célom mindenképpen az volt, hogy felhívjam a figyelmet ezekre a tragédiákra, s ezzel mások nézeteit, látásmódját a tőlem telhető legjobb módon kiszélesítsem.