A bevezetésben röviden ismertetem a pitvarfibrillatiónak, valamint a betegség epidemiológiai ismeretének fontosságát. Említést teszek több nagy tanulmányról, melyek az elmúlt évek során a betegséget vizsgálták. Leírom továbbá az ESC 2010-es ajánlásában szereplő fő változtatásokat. Kutatásom célja a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Kardiológiai Osztályán 2012-es évben, egy év alatt megfordult beteganyagban, a fekvőbetegek között a pitvarfibrillatio előfordulásának felmérése, valamint ezen ritmuszavarral rendelkező személyek különböző szempontok szerinti vizsgálata, melyek a következők: életkor, nem, a pitvarfibrillatio klinikai lefolyása, a visszakerülési arány, a kísérőbetegségek, a CHADS2 és a CHA2DS2-VASc score-ok általi rizikóbecslés, az egyéb felvételt indokló diagnózisok, valamint a gyógyszerelés (különös tekintettel az antiarrhythmiás és anticoaguláns kezelésre). A MedWorks rendszer alkalmazásával kigyűjtött betegadatokat táblázatba foglaltam a Microsoft Excel 2010 segítségével. A CHADS2 és a CHA2DS2-VASc score-ok esetében ábrát is készítettem. Kutatásom során a 2012-es évben a Jósa András Oktatókórház Kardiológiai Osztályán megfordult 3065 betegből, 661-nél találtam pitvarfibrillatiót, illetve fluttert. Így a ritmuszavar 21,57%-os előfordulást mutatott. Összegyűjtött adataimat a táblázatok és ábrák segítségével prezentálom, értelmezem, valamint összehasonlítom a Wilke és mtsai. által Németországban végzett tanulmány eredményeivel, mellyel kapcsolatban rámutatok a fontosabb egyezésekre is. Kitekintek továbbá a jövőben alkalmazható lehetséges terápiás irányvonal felé.